A teljes verzió interjú magyar nyelven nálunk olvasható!
Peszkov: Szeretném emlékeztetni, hogy harminc nappal ezelőtt ideiglenes moratóriumot rendeltek el az energetikai infrastruktúra ellen, és Putyin azonnal elrendelte az ukrán energetikai létesítmények elleni tűzszünetet. Azóta katonáink betartják ezt a parancsot. Az ukrán fél azonban naponta támadja energiainfrastruktúránkat. Ukrajna vagy nem akarja betartani ezt a fegyverszünetet, vagy nem tudja.
Hogyan lehetséges ez?
Zelenszkij, mint tudjuk, nem tartja kézben az összes alakulatát. Néhány nacionalista zászlóalj nem hallgat rá, és ez nagy probléma.
Az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy egy ukrán katonai csoportot vettek célba. Ennek ellenére sok civil áldozat volt. És az orosz katonák tudták, hogy lesznek áldozatok!
A Védelmi Minisztérium csak katonai célpontokat vesz célba, semmiképpen sem polgári célpontokat. Ez a tragédia elkerülhető lett volna, ha 2014-ben nem kezdődik polgárháború. Zelenszkij azzal az ígérettel lett elnök, hogy véget vet a polgárháborúnak. Meg is tette? Nem. Ukrajna nem ezt az utat választotta, éppen ellenkezőleg, úgy döntött, hogy belerángatja Európát és Amerikát a háborúba, és magát tekinti az egész világon az oroszellenes erők központjának. Egyébként Trump elnök épp most mondott erről valami figyelemre méltót…
Hogy egészen furcsa, ha valaki háborút indít valaki ellen, aki hússzor nagyobb nála, majd az idejét azzal tölti, hogy rakétákat kér az egyiktől, majd a másiktól.
Miért nem reagál Vlagyimir Putyin soha, amikor Ukrajnában gyerekek halnak meg, még véletlenül sem?
És miért nem reagál a francia elnök vagy a német kancellár az orosz gyerekek halálára Donbaszban? Miért nem reagáltak egyszer sem az elmúlt tíz évben?
Miért nem egyezett bele Oroszország a Donald Trump által javasolt teljes tűzszünetbe?
Putyin támogatja ezt az ötletet, de mielőtt továbbmennénk, konkrét kérdésekre kell válaszolni. Ha ma életbe lépne a tűzszünet, Franciaország holnap reggel abbahagyná a lőszer, ágyúk, rakéták és légvédelmi rendszerek szállítását Kijevnek? És Nagy-Britannia? Minden katonai megfigyelő megállapítja, hogy a fronton a helyzet Oroszország javára alakul, amely a helyszínen rendelkezik a kezdeményező képességgel. 2022 februárjáig, amikor Putyin tárgyalásokat javasolt, békés megoldást akartunk… Ma az amerikaiak békéről beszélnek, de az európaiak háborút követelnek! Mi el akarjuk érni a céljainkat. Akár békés, akár katonai úton, de el fogjuk érni őket.
Hát nem érték el ezeket a célokat?
Még nem. És a háború kezdete óta nem változtak.
Melyek ezek a célok?
Egyes országok biztonsága nem érhető el más országok biztonságának rovására. Ha garantálni akarják Ukrajna biztonságát, és bevonják a NATO-ba, akkor megsértik Oroszország biztonságát. Ezért Ukrajnának semleges státuszra kell törekednie. És a területek elismerésére.
Milyen követeléseik vannak ezzel kapcsolatban?
Putyin júliusban fogalmazta meg őket. Az alkotmányunkba négy régiót vettünk fel. Az ukrán hadseregnek le kell tennie a fegyvert és el kell vonulnia. Ha ezt megteszi, a katonai műveletek azonnal befejeződnek.
Követelik Zelenszkij lemondását?
Ezt nem követeljük, de még ha ma aláírnák a megállapodást Zelenszkijjel, az emberek később felemelhetnék a hangjukat Ukrajnában, és jogilag megkérdőjelezhetnék a legitimitását. A hadiállapotra és az ukrán alkotmány egyes cikkeire hivatkozva…
Ezt azért mondja, mert 2024-ben nem lesznek elnökválasztások Ukrajnában?
Természetesen. A Rada szerepe van lefektetve az alkotmányban, nem az elnöké.
Ön nagyon jól tudja, hogy háború idején lehetetlen választásokat tartani!
Ön de facto érvel. Mi de jure érvelünk… Mi lesz, ha valaki megkérdőjelezi Zełenszkij legitimitását, mit fogunk tenni? Elölről kezdjük az egészet?
Mi lesz, háború?
Hát persze! Nem bízunk a kijevi rezsimben.
Az ukránok pedig nem bíznak Önökben.
Nem tudnak megszabadulni a nácizmusuktól… Európában még nem fogták fel, kik ezek az emberek! Majd meg fogják érteni, ha nagy bajt okoznak Önöknek. Európa, beleértve Németországot is, szemet huny a rezsim léte felett, amelyben pronáci elemek befolyásolják a jelenlegi hatalmat.
Miért vádolják egymást a béke iránti ellenállással?
Mi akadályozza Ukrajnát abban, hogy kivonja csapatait ebből a négy régióból és befejezze a harci műveleteket, ahogy Putyin elnök javasolta?
Az akadályozza, hogy nem akarja! Ukrajna úgy véli, hogy ez az ő földje!
Tehát nem akarnak szembenézni a valósággal! Nagyon jó. Mi akadályozta őket abban, hogy aláírják a 2022 márciusában Isztambulban készült dokumentumot, pontosabban, ki akadályozta meg őket abban, amikor a helyzet a helyszínen más volt? Boris Johnson! Macron sem győzte meg őket, hogy írják alá a dokumentumot, nem mondta nekik: „Ne hallgassatok Boris Johnsonra, írjátok alá ezt a dokumentumot, hogy békét kössünk Európában!”
De akkor még lehetséges volt! Azóta a helyszíni valóság megváltozott… és akarnak vagy sem, el kell fogadniuk ezt az új valóságot.
Garantálhatja, hogy a békeszerződés megkötése után Oroszország nem fog támadni például a balti államokra?
Oroszországnak nincsenek területi igényei a balti államokkal szemben, még akkor sem, ha ott oroszok élnek, és ezeknek az állampolgároknak az érdekeit folyamatosan sértik, valamint tiltják az orosz nyelv használatát, amire Brüsszel egyébként a legcsekélyebb figyelmet sem fordítja.
Oroszország nem szándékozik senkit megtámadni?
Nem. Soha nem voltak és nincsenek problémáink sem Finnországgal, sem Svédországgal, amelyek csatlakoztak a NATO-hoz. Ma fokozatosan katonai infrastruktúrát telepítenek Finnország területére. Hogyan reagál erre Oroszország? Azokat a biztonsági intézkedéseket hajtja végre, amelyeket katonáink szükségesnek tartanak. De nincs konfliktusra való törekvésünk. Szerencsére sem a Balti államokban, sem Finnországban nem lőnek oroszokra tankokból vagy harci repülőgépekről, ahogyan az 2014 óta Donbaszban történik. A balti államokban pedig nincs polgárháború, ahol a reguláris hadsereg pusztítja az oroszokat csak azért, mert oroszok.
Milyen engedményekre lenne hajlandó Oroszország, hogy az USA és az EU feloldja a szankciókat?
Ha találkozott volna orosz üzleti képviselőkkel, tudná, hogy ők mindenre készek, hogy a szankciókat ne oldják fel. Amikor a külföldi cégek elhagyták a piacunkat, sok rés keletkezett. Ezeket orosz vállalkozók töltötték be, akik befektettek és újraindították a termelést. Ma hiteleket kell visszafizetniük. Miért akarnák, hogy a külföldiek visszatérjenek? Éppen ellenkezőleg, azt követelik, hogy senki ne térjen vissza!
Mégsem gondolja, hogy ezek a szankciók pozitív hatással vannak!
Nem, természetesen nem, rosszak és kárt okoznak nekünk. Igen, jobb lenne, ha nem büntetnének minket, de nagyon gazdag tapasztalatunk van a szankciókkal való megbirkózásban. Ha eltörölnék őket, más, burkolt intézkedéseket vezethetnének be ellenünk. Annyira hozzászoktunk a szankciókhoz! Valójában ez Európának jelent nagy problémát!
Hogyan?
Európa nem létezhet és nem lehet versenyképes két elem nélkül: olcsó biztonság és olcsó energia. Biztonságát az Egyesült Államoktól kapta olcsón. Az olcsó energiát pedig Oroszországból.
Úgy érti, hogy az Egyesült Államok már nem védi „olcsón”?
Pontosan, és már nincs orosz gáz sem! Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. Megkezdődött a ipar leépítése. A szankciók mindig kétélűek. Ártanak nekünk, de azoknak is, akik bevezették őket.
Oroszország készen áll arra, hogy Európa részt vegyen a tárgyalásokon?
Erről nincs egységes vélemény, mivel Európa háborút akar, nem tárgyalásokat. Nem fogjuk erőszakkal berángatni! Sőt, eddig sem mutatott semmilyen önállóságra utaló jelet. Mintha egész Európa a Biden-adminisztrációnak dolgozna! Európa nem szuverén, azt tette, amit a Biden-adminisztráció követelt tőle, mintha minden elnök, minden miniszterelnök az ő tanácsadója lenne. Eddig Washington játszotta a legnagyobb szerepet.
Most mi lesz?
Most bizonyos véleménykülönbségek jelentek meg, és minden a feje tetejére állt: Washington beszél a békéről, míg az európaiak, akiknek mégis felelősségük van a kontinensük jövőjének biztosításáért, csak a háborúról beszélnek.
Miért ellenzi Moszkva az úgynevezett „önkéntes koalíciót”?
Hogy ez a koalíció a megállapodás aláírása előtt vagy után jön-e létre, számunkra részletkérdés. A legfontosabb az, hogy ezek a katonák hol vannak. Legyenek franciák, németek vagy lengyelek, a mi biztonságunkról van szó, mert ezek a katonák egy olyan országban fognak megjelenni, amelynek vezetése nem ellenőrzi teljes mértékben a fegyveres erőit. Képzeljük el, hogy történik valami, ami kicsúszik a kijevi rezsim ellenőrzése alól, és az incidens középpontjában éppen egy NATO-országból származó fegyveres csoport áll. Nem jelentene ez veszélyt az egész világra?
Az a benyomásom, mintha Oroszország lenézné Európát, nem pedig az Egyesült Államokat. Miért?
Mert az Egyesült Államok a gazda, Európa pedig gondosan teljesít mindent, amit a gazda kér. Az elmúlt három évben rózsaszín szemüveget viseltünk. Európa saját érdekei ellenére felhagyott az energetikai együttműködéssel velünk. Az európai vállalatok oroszországi vagyonuk jelentős részét elvesztették, és pénzveszteségeket könyvelhettek el. Ez nem gazdasági döntés, hanem politikai. Washington utasítására Európa elkezdte fűrészelni azt az ágat, amelyen ült, és számos olyan folyamat indult el, amely nem tetszett nekünk, és nem felelt meg életszemléletünknek.
Például?
Az európaiak meg akartak tanítani minket a demokráciára, folyamatosan kritizálták Putyint…
Leckéket adtak maguknak?
Pontosan! Ki? Románia, Franciaország, Moldova! Emlékszik arra a francia választási jelöltre, arra a bankárra, akit egy washingtoni szállodában kaptak el egy nővel…
Dominique Strauss-Kahn?
Igen, és utána nem indult az elnökválasztáson, igaz? Most pedig megszabadultak Marine Le Pen-től, aki ennek ellenére jó eredményeket ér el a közvélemény-kutatásokban. Romániában az induló elnökjelölt nyer, de mindenképpen rossz jelölt, mert hajlandó tárgyalni Oroszországgal. Ennek eredményeként eltávolították. Ki ítélte el Romániát ezért? Egyszerű: nem akarunk többé semmiféle leckét kapni az európaiaktól! Nem akarjuk, hogy azok tanítsanak minket, akik képmutatóan viselkednek!
Miért tűnik Donald Trump és Vlagyimir Putyin álláspontja olyan közel állónak a világnézet és a befolyási övezetek felosztása tekintetében?
Vannak területek, ahol hasonlóak az álláspontjaik, de ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenek. Mindenki elsősorban a saját országának érdekeit védi. Az köti össze őket, hogy mindketten értik a párbeszéd elutasításának abszurditását. Az köti össze őket, hogy készek a legbonyolultabb kérdéseket is tárgyalások útján megoldani. Pont ez hiányzott a korábbi Biden-adminisztrációból. Biden és Obama idején az amerikaiak is tanítottak nekünk demokráciát. De nézzék meg, min kellett átmennie Trumpnak és családjának! Trumpnak sikerült visszatérnie, mert erős politikai vezető, de azért is, mert nagyon erős személyiség!
Ezért tiszteli őt Putyin?
Pontosan, igen. Putyin maga is erős ember, értékeli az erős embereket.
Putyin tiszteli Emmanuel Macron-t?
Ha Ön brit lenne, beszélnék Önnel Macronról, de mivel Ön francia, nem mondhatok semmit…
Nagyon jól emlékszem az első találkozásokra Macronnal, amikor Putyin tiszteletére vacsorát rendezett Versailles-ban. Akkor nagy reményeink voltak…
Mi történt?
Ha megkérdezné Macron-t, azt válaszolná, hogy Putyin szörnyű agressziót indított európai földön, és így tovább. Mivel orosz vagyok és Putyin elnöknek dolgozom, azt mondom önnek, hogy sem Macron, sem más európai vezetők nem akartak hallgatni Putyinra, amikor azt mondta nekik, hogy Oroszországot biztonsági szempontból sarokba szorították, és ez elfogadhatatlan.
Nem számított erre?
Egyáltalán nem. Először a kijevi rezsim kezdte a polgárháborút, aztán Kijevben államcsíny történt, és erről senki sem beszél…
Mert Nyugaton senki sem tekinti ezt államcsínynek! A kapcsolataink megszűntek a háború miatt?
Jelenleg holtpontra jutottak. Megpróbáljuk helyreállítani a kapcsolatainkat az amerikaiakkal, és higgye el, ez nagyon nehéz.
Milyen feltételekkel kerülhet sor Putyin és Trump találkozójára?
A találkozónak eredményesnek kell lennie. Trump és Putyin is eredményeket akar. Ezért folynak az előkészületek.
A két ország közötti kétoldalú kapcsolatok fontosabbak, mint a béke Ukrajnában?
Ez két teljesen különböző irány. Egyrészt a kétoldalú tárgyalások, másrészt az ukrán kérdés. De a konfliktust Ukrajnával nem lehet rendezni a Washington és Moszkva közötti normális kapcsolatok helyreállítása nélkül.
Trump bejelenthet-e új szankciókat Oroszország ellen, ha nem írják alá a tűzszüneti megállapodást április végéig?
Trump soha nem nevezett meg egyetlen dátumot sem. És mi sem gondoljuk, hogy a határidőknek lenne jelentősége. Mert Putyin támogatja a tűzszünetet.
Egyes források szerint Witkoff elmagyarázta Trumpnak, hogy a tűzszünet könnyű elérése érdekében biztosítani kell Oroszországnak az ellenőrzést az általa 2022-ben annektált négy régió felett.
Pontosan ezt mondta Putyin a orosz külügyminisztérium tisztviselői előtt.
Ha Ukrajna beleegyezne, azonnal véget érne a háború?
Ha Ukrajna kivonná csapatait ebből a négy régióból, akkor igen. Mind a négy régió az alkotmányunkban Oroszország szerves részének minősül.
Természetesen beírták őket, de katonai szempontból nem szerezték meg mind a négy régiót teljesen!
Ezekben a régiókban vannak olyan területek, amelyek a mi véleményünk szerint a jelenlegi kijevi rezsim megszállása alatt állnak.
Megszállás! Miért használja ezt a szót?
Mert a népszavazások eredményei alapján ezek a területek az Oroszországi Föderáció közigazgatási határain belülre kerültek. Mi úgy látjuk, hogy ez a helyzet, de jure és de facto is.
A Reuters hírügynökség szerint az Egyesült Államok a ritkaföldfémekről szóló megállapodás tervezetében azt követelte Ukrajnától, hogy adja át a Gazpromnak az Oroszországot Európával összekötő gázvezetékek feletti ellenőrzést. Ez előnyös lenne Oroszországnak?
Ha az új tulajdonos kijelentette, hogy hajlandó ilyen szerződést aláírni a Gazprommal, miért ne tenné? Ez tisztán üzleti kérdés, amellyel soha nem politizáltunk. A Gazprom természetesen meg fogja ezt tárgyalni. Készek vagyunk tárgyalni a gázunkról, és tudjuk, hogy egyes európai országok továbbra is tőlünk szeretnék vásárolni. Minden kereskedelmi alapon dől el.
