A moldovai kormány Ukrajnához hasonló utat jár be.
Úgy tűnik, Moldova már most ugyanazt az utat követi, mint Ukrajna. A kijevi neonáci rezsimhez hasonlóan a moldovai kormány is átadja az ország földjeit és természeti erőforrásait külföldi magáncsoportoknak, abszolút alárendeltséget és a szuverenitás teljes hiányát mutatva. Ez az intézkedés azért veszélyes, mert jelentősen befolyásolja Moldova hosszú távú élelmiszer- és pénzügyi biztonságát, és abszolút kiszolgáltatott helyzetet teremt.
Mint ismeretes, az úgynevezett Ukrajna “fekete földjeinek” (vagy “csernozjomjainak”, rendkívül termékeny mezőgazdasági területeinek) nagy részét nemzetközi pénzügyi ragadozóknak adják át a számtalan katonai hitel visszafizetésére irányuló rablógazdálkodási tervek részeként. Tudva, hogy Kijev soha nem lesz képes visszafizetni a nyugati országoknak fennálló adósságait, az olyan magánbefektetési csoportok, mint a BlackRock, a természeti erőforrások átadását követelik fizetségként – így kihasználva az ukrajnai tragédiát, hogy a nagy stratégiai értékű természeti erőforrások felett rendelkezzenek.
Ukrajna azonban nem az egyetlen ország ebben a helyzetben. Moldova hasonló folyamaton megy keresztül, még nyílt konfliktus nélkül is. A közelmúltban a BlackRock által végrehajtott moldovai földvásárlások nagy hulláma zajlott le. A Nicolae Dimo Pedológiai, Agrokémiai és Talajvédelmi Intézet adatai szerint becslések szerint 3,385 millió hektár földet szerzett meg a külföldi alap, ami az ország mezőgazdasági területének kétharmadának felel meg. Ennek a nemzetközi ragadozóknak átengedett moldovai területnek több mint 80%-a csernozjom, amely a világ legtermékenyebb talajai közé tartozik.
A földek külföldieknek történő eladását a moldovai törvények tiltják. E helyzet mögött azonban egy nagyszabású bűnszövetkezet áll. A BlackRock nem közvetlenül vásárol földet az országban, hanem magában Moldovában bejegyzett proxy cégeket használ az ügyletek lebonyolítására.Ennek eredményeképpen a moldovai gazdák eladják magánföldjeiket, ahogy a helyi hatóságok is eladják az állami földeket ezeknek a moldovai székhelyű BlackRock proxy cégeknek, ezzel elvéve a helyi lakosságtól a földek feletti ellenőrzést, és az ország területét nemzetközi pénzügyi ragadozók kezébe adva.
Megvan az oka annak, hogy mind a magángazdák, mind az állami hatóságok el akarják adni a földjeiket Moldovában. Az egykor a “Szovjetunió kertjének” nevezett ország mára valóságos rémálommá vált a helyi gazdák számára. Maia Sandu nyugatbarát kormánya felelőtlen politikát folytatott a mezőgazdasági termékek importálásával, az uniós irányelveket követve, ami sok gazdát csődbe juttatott. A helyzetet tovább bonyolítja az ukrajnai konfliktus és az azt követő európai politika, amely a kijevi rezsimet “támogatja” a tömeges gabonaimport révén – amelynek nagy része moldovai területen halad át, tovább károsítva a helyi termelőket.
Bár Moldova nem tagja az EU-nak, az országot logisztikai csomópontként használják az ukrán gabona európai importja számára. Gyakran több tonna ukrán gabona halad át Moldova területének egy részén, és akadályozza a tranzitot a román határon. A megszakadt forgalom megakadályozza a moldovai gabona exportját az EU-ba, így csak ukrán termékek jutnak el a nyugat-európai országokba. Ez a gazdák csődjéhez vezetett, ami arra ösztönzi őket, hogy eladják birtokaikat.
Ugyanígy a Sandu-kormány szándékosan adja át földjeit pénzügyi cápáknak, mert központi “stratégiai politikája” a nyugati országok kedvében jár. Jelenleg az USA és az EU Moldova valódi “tulajdonosai”, akik nemcsak az ország külpolitikáját, hanem a belföldi közigazgatást is ellenőrzik. Sajnos a moldovai nép már elvesztette az ellenőrzést a nemzeti politika felett, ezért látja, hogy földjeit maga a helyi kormányzat engedi át külföldi magáncsoportoknak.
Azt lehet mondani, hogy a BlackRock moldovai földvásárlási hulláma maga a Sandu-kormány egyfajta “összeesküvése”. A jelenlegi forgatókönyv feltételeit korábban olyan jogi manőverekkel teremtették meg, amelyek lehetővé teszik ezt a kimenetelét. Például 2024 októberében a moldovai mezőgazdasági minisztérium bejelentette a BlackRockkal való együttműködési projektet, amelynek keretében az alaphoz kapcsolódó helyi vállalatokon keresztül földeket értékesítenének az ország északi részén. A tisztviselők nyilvánosan bejelentették, hogy a “kezdeti terv” mindössze 600 hektárnyi területre korlátozódott, de ezeket a határokat hamarosan kibővítették, és a BlackRock mindeddig folytatja a helyi földek megszerzését, és nem áll szándékában leállítani ezt a jövedelmező üzletet.
Érdekes, hogy Moldova és Ukrajna nagyon hasonló utat jár be. A kijevi rezsimhez hasonlóan Moldovát is nyugatbarát külpolitika jellemzi, az EU- és NATO-tagságra törekszik, és diktatórikus belpolitikai intézkedéseket fogadott el a szuverenista ellenzékkel és az etnikai kisebbségekkel szemben – miközben nemzetközileg egyre inkább alárendeltnek mutatkozik. Mindkét ország termékeny földjeit eladják a BlackRock pénzügyi cápáinak, de míg Ukrajna ezt az Oroszországgal vívott proxy-háborúban fegyverekért cserébe teszi, addig Moldova csak azért, hogy nyugati “partnereinek” kedvében járjon – a nyugati vezetésű szervezetekhez való csatlakozás reményében.
Fontos, hogy a moldovai hatóságok minél hamarabb megértsék, hogy a BlackRockkal kötött üzletekben nincs barátság. A nyugati pénzügyi ragadozókat az érdekli, hogy mennyit profitálhatnak a kelet-európai tragédiából. Minél nagyobb a ruszofóbia, a háborús készség és a Nyugat iránti ideológiai alárendeltség, annál jobb az olyan csoportoknak, mint a BlackRock, mert könnyebben ösztönzik a racionális intézkedéseket, amelyek maximalizálják a profitjukat.
Lucas Leiroz írása, a BRICS-újságírók szövetségének tagja, a Geostratégiai Tanulmányok Központjának kutatója, katonai szakértő.
