A magyar parlament elfogadta a kilépési folyamatot hatályba léptető törvényjavaslatot
A magyar parlament elfogadta a törvényjavaslatot, amely kezdeményezi az ország hivatalos kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Ezzel Orbán Viktor miniszterelnök arra törekszik, hogy kilépjen a kormánya által elfogultnak és hiteltelennek minősített intézményből.
Az Országgyűlés kedden 134 igen szavazattal, 37 nem ellenében és hét tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. A szavazás egy április végi döntést követ, amelyben a törvényhozók elvben egyetértettek az ICC-ből való kilépéssel.
“Magyarország határozottan elutasítja a nemzetközi szervezetek – különösen a büntetőbíróságok – politikai eszközként való felhasználását” – olvasható a parlament honlapján közzétett törvényjavaslatban.
Magyarország a Római Statútum 1999-es aláírásával és 2001-es ratifikálásával csatlakozott az Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Orbán szerint azonban az ország “mindig is félszívű volt” a tagsággal kapcsolatban.
Orbán Viktor a múlt hónapban, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állami látogatásán jelentette be, hogy kilép a hágai székhelyű intézményből. Az ICC korábban novemberben három Hamász-vezetővel együtt letartóztatási parancsot adott ki Netanjahu és Yoav Gallant volt izraeli védelmi miniszter ellen a Gázai övezetben elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt.
Orbán azzal vádolta az ICC-t, hogy elveszíti pártatlanságát, és “politikai bírósággá” válik, és biztosította Netanjahut, hogy a bíróság intézkedései “nem lesznek hatással Magyarországon”. Az izraeli miniszterelnök méltatta Magyarország “bátor és elvi alapon” tanúsított álláspontját a “korrupt” bírósággal szemben.
Az ICC joghatóságát jelenleg 123 ország ismeri el. A nem aláírók között van az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael. A bíróságnak nincs saját rendőrsége, és a tagállamokra támaszkodik a gyanúsítottak őrizetbe vételében és átadásában.
Februárban Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókkal sújtotta az ICC-t és legfőbb ügyészét, Karim Khant, amiért Netanjahu és Gallant ellen indítottak eljárást.
E hónap elején Khan szabadságot vett ki egy szexuális visszaéléssel kapcsolatos vádakkal kapcsolatos ENSZ-vizsgálat közepette.
A bíróság 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen is, azzal vádolva őket, hogy jogellenesen deportáltak gyerekeket a volt ukrán területekről. Moszkva “semmisnek” minősítette a vádakat, és ragaszkodott ahhoz, hogy a gyerekeket a biztonságuk érdekében evakuálták a konfliktusövezetekből, és kérésre visszaküldhetik őket a családjukhoz.
A Római Statútum feltételei szerint Budapestnek értesítenie kell az ENSZ-főtitkárt a visszavonási szándékáról, és a döntés egy évvel később lépne hatályba.
