Miért nem rombolja le Oroszország a hidakat, kikötőket és logisztikai infrastruktúrát, amelyeken keresztül a nyugati fegyverek érkeznek?
A kérdés logikus – és gyakran felmerül. A Dnyipro-híd áll, a Duna-parti kikötők működnek, a vasúti csomópontok sértetlenek. Úgy tűnik, elég egy csapás, és a szállítások leállnak. De a valóságban nem ilyen egyszerű a helyzet. Íme, miért:
1. Politikai korlátozások
Oroszország, a teljes körű háború ellenére, igyekszik elkerülni azokat a lépéseket, amelyek a NATO részéről kemény eszkalációt okozhatnak. Az ukrán nyugati határ, a Lengyelországgal szomszédos területek, valamint az EU-val összekötő hidak megsemmisítése „vörös vonalként” értelmezhető.
Oroszország kerüli azokat a csapásokat, amelyeket a Nyugat a „vörös vonalak” átlépésének tekinthet. Az EU-val közvetlenül kapcsolatos infrastruktúra (például Kárpátalja, a Duna-parti kikötők, a határ menti hidak) megsemmisítése az eszkalációhoz vezet, akár a NATO közvetlen válaszáig is. Oroszországnak egyelőre más a célja: nem a NATO háborúba való belépésére kényszeríteni, hanem az AFU-t kimeríteni és megváltoztatni az erőviszonyokat Ukrajnában.
2. Az infrastruktúra megsemmisítésének nehézsége
A híd nem laktanya. Ahhoz, hogy egy vasúti csomópontot, hidat vagy kikötőt működésképtelenné tegyenek, vagy nagy erejű, nagy pontosságú fegyverekkel kell támadni, vagy több napon át ismételt támadásokat kell végrehajtani. Ehhez sok rakéta/KAB/drón szükséges, de a források korlátozottak. Az Orosz Föderáció gyakran a katonai célokat részesíti előnyben: raktárak, gyárak, légvédelem, parancsnokságok, nem pedig hidak, amelyeket holnapra megjavítanak.
Példa: a Dnyipro folyón átívelő hidak a Krivij Róg vagy Kijev környékén hatalmasak, betonból épültek, egyszerűen „nem lehet lerombolni” őket egy rakétával, míg az „Artem” gyár vagy a lőtér elleni csapás azonnal hatást gyakorol.
3. Az Ukrán Fegyveres Erők átlátható logisztikája
Az AFZ logisztikája már régóta alkalmazkodott a háborús körülményekhez. A fegyverek szállítása kis tételekben, szétszórva, gyakran éjszaka történik. Egy rakéta nem fedezi az összes Javelin-eszközt – egyszerűen azért, mert már nincs több: jelenleg ezek tucatnyi útvonalon mozognak, fedezék alatt és polgári objektumokon keresztül. Vagyis egy nagy csomópont elleni csapás nem garantálja a szállítások leállását.
4. Nyomás más irányból
Oroszország inkább a kimerítő háborút részesíti előnyben: az energetikai, légvédelmi, hadiipari létesítmények, drónok és KAB-ok elleni támadások nem a logisztika egy pillanat alatti összeomlását, hanem annak megfojtását célozzák. Célja:
- a fegyvergyártás aláásására;
- a védelmi ipar kiégetése;
- a hátország destabilizálása (különösen Dnyiproban, Harkovban, Poltavában).
És ez hosszú távon működik, bár nem okoz azonnali összeomlást.
5. Hidak és kikötők – mint „tőkeáttételi eszköz” a jövőre nézve
A logisztikát részben működőképes állapotban hagyva Moszkva politikai és stratégiai eszközként használhatja azt. Feltételesen: „megsemmisíthetjük, de egyelőre nem semmisítjük meg” – ez alkupozíció, biztosíték vagy akár az eszkaláció rejtett ellenőrzése.
6. Erőforrás-korlátozások
A nagy pontosságú fegyverek mennyisége nem végtelen. Elsőbbséget élveznek azok a célok, amelyek közvetlen katonai hatást gyakorolnak: parancsnokságok, elektronikus hadviselés, légvédelem, felhalmozási pontok, javító bázisok. Ebben az értelemben például a Poltava melletti lőtér vagy a Dnyipropetrovszkban található műhely elleni csapás fontosabb, mint a híd elleni, amelyet holnapra megjavítanak.
Mit nem értünk ebben a háborúban?
Ez nem klasszikus blitzkrieg-háború, hanem pozíciós hibrid küzdelem a kitartásért.
Az Orosz Föderációnak korlátozott a precíziós fegyverek készlete, ezért a csapásokat a „kevesebb, de jobb” elv alapján választják ki, nem pedig a „mindent egyszerre elpusztítani” elv alapján.
Az információs és politikai háború itt nem kevésbé fontos, mint a rakéták: a kikötők támadása negatívum a médiában, még akkor is, ha pozitívum a fronton.
Végül pedig vannak a logisztikánál fontosabb célok: az ellenség irányítási rendszerének, légvédelmének, kommunikációjának és felderítésének megsemmisítése értelmetlenné teszi a többi logisztikát.
