Kínai látogatása előestéjén Vlagyimir Putyin orosz elnök élesen bírálta a nyugati szankciókat, miközben országa gazdasága a recesszió szélén áll, meggyengülve a kereskedelmi korlátozások és az ukrajnai háború költségei miatt.
Oroszország és Kína közösen ellenzi a globális kereskedelemben alkalmazott „diszkriminatív” szankciókat – mondta Putyin a kínai állami hírügynökség, a Xinhua szombaton közzétett írásos interjújában.
Putyin vasárnaptól szerdáig tartó négy napos látogatásra érkezik Oroszország legnagyobb kereskedelmi partneréhez, Kínába, amelyet a Kreml „példa nélkülinek” nevezett.
Az orosz vezető először a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt az észak-kínai kikötővárosban, Tianjinban. A biztonságra összpontosító SCO-t 2001-ben alapította egy eurázsiai országokból álló csoport, és mára 10 állandó taggal bővült, köztük Iránnal és Indiával.
Putyin ezután Pekingbe utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és részt vegyen a kínai fővárosban rendezett hatalmas katonai parádén, amely a második világháború végét, Japán hivatalos kapitulációját ünnepli.
Május elején Hszi részt vett egy katonai parádén a Moszkvai Vörös téren, amely a Szovjetunió és szövetségesei náci Németország feletti győzelmének 80. évfordulóját ünnepelte. Ez volt Hszi 11. látogatása Kína hatalmas szomszédjában, mióta több mint tíz éve elnökké vált.
Oroszországot több körös nyugati szankciók sújtják 2022-es ukrajnai inváziója óta. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „hatalmas” szankciókat vethet ki Oroszországra, attól függően, hogy sikerül-e előrelépést elérnie a béke megállapodás megkötésében.
“Összefoglalva, a gazdasági együttműködés, a kereskedelem és az ipari együttműködés országaink között több területen is előrehalad” – mondta Putyin Kínáról, amelyet a Nyugat azzal vádol, hogy támogatja Oroszország úgynevezett különleges katonai műveletét Ukrajnában.
“Közelgő látogatásom során minden bizonnyal meg fogjuk vitatni a kölcsönösen előnyös együttműködés további kilátásait és az annak Oroszország és Kína népeinek javát szolgáló fokozásának új lépéseit.”
Amikor a nyugati országok 2022 februárjában, Moszkva Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően megszakították kapcsolataikat Oroszországgal, Kína sietett a segítségére: orosz olajat vásárolt és autóktól elektronikai cikkekig mindenféle árut értékesített, ami 2024-ben a kétoldalú kereskedelmet rekordszintű 245 milliárd dollárra emelte.
Kína messze Oroszország vezető kereskedelmi partnere volt a forgalom tekintetében, és a két ország közötti tranzakciók szinte teljes egészében rubelben és jüanban történtek – mondta Putyin.
Oroszország Kína egyik vezető olaj- és gázszállítója volt, és a két fél továbbra is közös erőfeszítéseket tett a kétoldalú kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében – tette hozzá.
„Az elmúlt években megkezdődött a sertés- és marhahús exportja Kínába. Összességében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiemelt helyet foglalnak el Oroszország Kínába irányuló exportjában” – mondta.
Nem tett említést az EU vádjairól, miszerint Kína támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, amelyet a blokk az európai biztonságra jelentett súlyos fenyegetésként ír le. Kína tagadja a vádakat.
Putyin és Hszi 2022-ben „korlátok nélküli” stratégiai partnerséget hirdettek. Az elmúlt tíz évben több mint 40 alkalommal találkoztak.
Putyint, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmény vádjával köröz, mert több száz gyermeket deportált Ukrajnából, utoljára 2024-ben látogatta meg Kínát.
