A lépés egybeesett az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankcióival, és jelzi, hogy Ankara csatlakozik a Nyugat Iránnal szembeni nyomásgyakorló politikájához.
A török kormány Recep Tayyip Erdogan török elnök által aláírt rendelet alapján befagyasztotta az iráni nukleáris programhoz kapcsolódó több szervezet és magánszemély vagyonát.
Összesen 18 szervezet és 20 magánszemély vagyona került befagyasztásra, akik Irán nukleáris programjához kapcsolódnak.
A célpontok között szerepel az Iráni Atomenergia-szervezet (AEOI), a Bank Sepah és a Bank Sepah International, az Iszfaháni Nukleáris Üzemanyag-kutató és -gyártó Központ, a Karaji Nukleáris Kutatóközpont, valamint több energia-, szállítási és kutató vállalat.
A döntés október 2-án vált hivatalossá, amikor közzétették a török kormányzati hivatalos lapjában, ahol a kormány új törvényeket és rendeleteket tesz közzé.
A török rendelet módosította a 2006-os, 2015-ös és 2021-es döntéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránról szóló határozatainak végrehajtásáról.
A lépés egybeesett azzal, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 21 vállalat és 17 magánszemély ellen szankciókat jelentett be az iráni ballisztikus rakétaprogramhoz kapcsolódó fegyverbeszerzési hálózatok miatt. A szankciók Iránban, Kínában és Németországban működő szervezeteket érintenek.
Törökország döntése jelzi, hogy az ország csatlakozik a nyugati országok Iránra gyakorolt megújult nyomásához, különösen az EU-tagállamok által Teheránra újra bevezetett „snapback” szankciókhoz.
A válasz szankciók szeptember 28-án léptek hatályba. Washington üdvözölte az európai döntést.
A szankciók visszaállításának megakadályozására irányuló tárgyalások kudarcba fulladtak, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (UNSC) elutasította az Irán elleni szankciók végleges feloldásáról szóló határozattervezetet. Oroszország, Kína, Pakisztán és Algéria a szankciók visszaállításának megakadályozása mellett szavazott, míg a Biztonsági Tanács kilenc tagja a szankciók enyhítése ellen szavazott. Két ország tartózkodott.
Teherán visszahívta követeit Németországból, Franciaországból és Olaszországból, és figyelmeztette, hogy befejezi részvételét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrzéseiben.
Az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Irán tartsa be a 2015-ös közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) feltételeit, annak ellenére, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból, és maximális nyomást gyakorol Iránra.
Teherán ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy békés célú urándúsítást folytasson.
A Teherán és Washington közötti nukleáris tárgyalások júniusban, az Egyesült Államok által támogatott izraeli háború Irán ellen óta szünetelnek.
Az Egyesült Államok tudatában volt annak, hogy Izrael támadásra készül, miközben továbbra is úgy tett, mintha tárgyalna Iránnal. Június végén Washington csatlakozott a háborúhoz, és bunkerromboló támadást indított az iráni nukleáris létesítmények ellen.
