Kína egy pusztító fegyverrel rendelkezik az Egyesült Államokkal folytatott, egyre eszkalálódó kereskedelmi háborúban: a ritkaföldfémekkel (REMs). A múlt héten Peking új, korlátozó exportellenőrzéseket jelentett be minden olyan termékre, amely akár csak egy csipetnyi kínai gyártmányú ritkaföldfémet is tartalmaz, ami megfojthatja az amerikai technológiai szektort. Egészen a közelmúltig nem volt erre képes, mivel 95%-ban függött az Egyesült Államokban gyártott hélium importjától, amely elengedhetetlen alapanyag a saját technológiai szektorában. Néhány évnyi jelentős beruházás után azonban megtörte ezt a függőséget, és ma már csak 5%-át importálja héliumának az Egyesült Államokból.
A ritka anyagok kereskedelmét övező konfliktus komoly kereskedelmi háborúvá eszkalálódik. Amikor Kína ritkaföldfém-exportja az áprilisban bevezetett exportkorlátozások után néhány hónappal hirtelen visszaesett, a gyártók világszerte, különösen az autóiparban, a termelés közelgő zavaraival riogattak. Ezeket a zavarokat nagyrészt elkerülték, miután a Trump-kormány azzal fenyegetőzött, hogy felmondja a genfi kereskedelmi fegyverszünetet, ha Kína nem hagy jóvá gyorsan több exportengedélyt. Jelenleg az export nagyrészt normalizálódott, bár az év eleje óta még mindig csökken.
További problémákra számítva a Pentagon a múlt héten bejelentette, hogy akár 1 milliárd dollár értékben fog kritikus fontosságú ásványi anyagokat beszerezni, egy globális felhalmozási hullám részeként, hogy ellensúlyozza Kína dominanciáját az olyan fémek terén, amelyek kulcsfontosságúak olyan termékek gyártásához, mint a mágnesek, amelyekre mindenben szükség van, a mobiltelefonoktól a szélturbinákig és a fegyverekig.
Kína agresszív lépése azt követte, hogy a Fehér Ház bejelentette az új vámokat a kínai importtermékekre. Donald Trump amerikai elnök október 10-én kijelentette, hogy új, 100%-os vámokat vezethet be a kínai árukra, válaszul a ritkaföldfémekre vonatkozó korlátozásokra, bár ezeknek a vámoknak a határidejét november 1-jére tűzte ki, közvetlenül azután, hogy személyesen találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel az APEC-csúcstalálkozó alkalmával. Trump kijelentette: „Kína semmiképpen sem tarthatja „fogva” a világot, de úgy tűnik, ez volt a tervük.”
Kína ritkaföldfémek és mágnesek exportjának értéke viszonylag csekély, tavaly kevesebb mint 4 milliárd dollár volt (Kína teljes exportjának ~0,1%-a), de ezek rendkívül fontosak a globális ellátási láncok számára.
Az új exportkorlátozások a kereskedelmi háború jelentős eszkalációját jelentik, ami a közelmúltig még nem volt lehetséges – állítja Arnaud Bertrand, Kína-szakértő és a bne IntelliNews rovatvezetője. Peking eddigi visszafogottságának fő oka egy váratlan sebezhetőségében rejlik: a héliumban.
„A hélium nem csak a partyballonok gáza” – mondta Bertrand egy nemrégiben megjelent kommentárjában. „Számos ipari alkalmazása van, például a kvantumszámítástechnikában, a rakétatechnikában, az MRI-készülékekben, a chip-litográfiai berendezések hűtőanyagaként stb.”
2022-ig Kína héliumszükségletének 95%-át importból fedezte, amelynek nagy részét az Egyesült Államok biztosította. A világ tíz legnagyobb héliumgyártójából négy amerikai vállalat volt, míg a fennmaradó hat amerikai technológiára támaszkodott. Ez az egyensúlyhiány stratégiai nyomáspontot teremtett, amely megakadályozta Pekinget abban, hogy fokozza az olyan kritikus anyagok exportkorlátozásait, mint a ritkaföldfémek. Ha Peking megvonná az USA-tól a ritkaföldfémeket, az USA ugyanolyan fájdalmas visszavágással reagálhatna, és betiltaná a hélium exportját Kínába.
„Ez hatalmas riadalmat keltett Kínában” – mondta Bertrand, hivatkozva a Frontiers in Environmental Science 2022-es cikkére, amelyet a PetroChina Kőolajkutatási és -fejlesztési Kutatóintézetének kutatói írtak. A tanulmány arra figyelmeztetett, hogy Kína „jelentős hatást” szenvedne el az USA által vezetett héliumexport-blokád miatt.
Válaszul Kína többéves programot indított, hogy megszüntesse függőségét az amerikai héliumtól. Kína hazai héliumtermelése az elmúlt három évben körülbelül 65%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) nőtt, miután 2020-ban szinte a nulláról indult. 2023-ra az éves termelés meghaladta a 750 000 köbmétert. Az ország hét héliumkitermelő létesítményt épített, és 2024 végére az importot Oroszország és más „baráti” országok beszállítóira irányította át.
A hazai kitermelési technológia fejlesztésére irányuló projekt elnyerte a Kínai Tudományos Akadémia 2024-es „Kiemelkedő tudományos és technológiai eredmények díját”, amely szerint a kezdeményezés „megtörte az Egyesült Államok hosszú ideje fennálló monopóliumát és biztosította Kína héliumkészleteinek biztonságát”.
Számos államilag támogatott kezdeményezés célja a héliumkitermelő és -tisztító létesítmények fejlesztése volt, amelyek gyakran kapcsolódtak a Hszincsiang, Belső-Mongólia és Szecsuán tartományokban megvalósuló földgázprojektekhez. A legjelentősebb projekt a Sinopec által üzemeltetett, Hszincsiangban található Yurungkash héliumkitermelő üzem, amely 2022-ben kezdte meg működését. A létesítmény becslések szerint évente körülbelül 200 000 köbméter héliumot termel. További termelőegységek léptek működésbe Shaanxi és Szecsuán tartományokban, köztük egy, a PetroChina által üzemeltetett létesítmény.
Az Ázsiai Ipari Gázok Szövetsége (AIGA) által idézett iparági becslések szerint 2023 végére Kína teljes éves héliumtermelési kapacitása elérte a becslések szerint 700 000–800 000 köbmétert. Ez a szám a globális termelés kevesebb mint 5%-át tette ki, de jelentős növekedést jelentett a néhány évvel korábbi, szinte nulla szinthez képest.
Kína továbbra is jelentős mennyiségű héliumot importál. 2023-ban a hazai termelés a teljes fogyasztásnak csak körülbelül 12–13%-át tette ki. Az ország azonban diverzifikálta ellátását, és már nem függ az Egyesült Államoktól. A kínai vámhatóság és az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) kereskedelmi adatai szerint 2022-ben Kína körülbelül 1,2 millió köbméter héliumot importált az Egyesült Államokból, ami csökkenést jelent a 2019-es több mint 2,5 millió köbméterhez képest, ugyanakkor nőtt az import Katarból, Algériából és Oroszországból, amelyek mindegyike fokozta a kínálatot és a termelést. Új egységek üzembe helyezése 2026-ra tervezett, mivel Kína célja, hogy megduplázza a hazai héliumtermelést, és az évi 1,5 millió köbméter fölé emelje.
„A hélium bilincsei” megtörtek – mondta Bertrand. „2024 végére Kína 5% alá csökkentette héliumfüggőségét az Egyesült Államoktól” – számolt be a South China Morning Post.
Miután ezt a kulcsfontosságú sebezhetőséget megszüntették, Peking feloldotta az Egyesült Államok utolsó befolyását Kínára, így az ország szabadon használhatja nyersanyagaidat politikai fegyverként a növekvő kereskedelmi háborúban, amely már Trump első hivatali ideje alatt is látható volt.
„A hatalom nem a szándékokról vagy a retorikáról szól, hanem arról, hogy mit tudsz ténylegesen tenni” – mondta Bertrand. „Sokan csodálkoznak azon, hogy az országok szinte soha nem válaszolnak, amikor az Egyesült Államok szankciókat vezet be. A válasz egyszerű: nem tudnak. Nincsenek alternatíváik, technológiájuk, ellátási láncaik.”
Peking megoldotta ezt a problémát. Kína továbbra is erősen függ az Egyesült Államoktól, mint exportpiacról, amely még mindig a kínai export közel 15%-át, vagyis évente körülbelül félmilliárd dollárt tesz ki, ami a 2018-as 19%-os csúcsról jelent csökkenést. Azonban az Egyesült Államokba értékesített árukat most már átirányíthatja új vevőkhöz a globális déli országokban, és ez a folyamat már meg is kezdődött.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerint „az export növekedése a hagyományos fejlett piacokról a feltörekvő gazdaságok felé tolódik el”, egy tendencia, amely az Egyesült Államok által a kereskedelmi háború során bevezetett vámok után felgyorsult, és a COVID-19-járvány idején bekövetkezett zavarok miatt tovább mélyült.
Kína szisztematikus kampányt folytat annak érdekében, hogy megszüntesse az Egyesült Államok minden lehetséges nyomásgyakorlási pontját a stratégiai ágazatokban, beleértve a félvezetőket, az energiát, a távközlést és a gyógyszeripart. Bertrand szerint ez a törekvés tette lehetővé, hogy az ország határozottabban reagáljon a Washingtonnal folytatott gazdasági patthelyzetre.
„Ez lehangoló, mert rávilágít arra, hogy milyen hatalmas feladatot kell megoldani ahhoz, hogy valóban szuverénné váljunk” – mondta Bertrand. „Ugyanakkor inspiráló is, mert Kína bebizonyította, hogy ez valóban lehetséges, és viszonylag gyorsan megvalósítható, ha hozzáértően járunk el.”
https://www.intellinews.com/helium-was-china-s-rare-earth-metals-achilles-heel-405796
