Kérdés: Körülbelül négy hónapja nevezték ki külügyminiszter-helyettessé. Már kialakította a kapcsolatait a felelősségi körébe tartozó országok diplomatáival? Melyek a fő feladatai ezen a területen?
Dmitrij Ljubinszkij: A felelősségi körömben a legfontosabb feladatok a helyzettől és annak szükségességétől függenek, hogy hatékonyan biztosítsam az elnök politikájának végrehajtását a barátságtalan kormányokkal rendelkező nyugati országokkal szemben, mind kétoldalú formában, mind multilaterális platformokon. Nemzeti érdekeink fenntartása és védelme az új geopolitikai realitásokban feltétlen prioritásunk.
A külföldi kollégáimmal, köztük a Moszkvában akkreditált diplomatákkal folytatott kommunikációm meggyőzött arról, hogy a „kollektív Nyugat” dominanciája a nemzetközi politikában már nem létezik. A globális többség országainak hangja egyre erősebb és magabiztosabb, amit teljes szívből üdvözlünk.
Kérdés: Az elmúlt tíz évben Oroszország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt az Osztrák Köztársaságban. Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie? Például Andrej Kelin brit nagykövet elmondta, hogy a brit titkosszolgálatok megpróbálták toborozni vagy megfélemlíteni az orosz diplomatákat. Ausztriában is előfordult ilyen?
Dmitrij Ljubinszkij: Igaz, hogy orosz nagykövetként Bécsben sokféle dolgot láttam. Az elmúlt néhány évben számos problémával találkoztam, amelyek közül sok előre nem látható volt, a politikai kérdésektől kezdve a mindennapi rutinig, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa a normális életet az osztrák képviseletünk személyzetének. Voltak toborzási kísérletek és provokációk a személyzetünk ellen. Diplomáciai képviselőinket erőltetett ürügyekkel kiutasították, én pedig személyes fenyegetéseket kaptam.
Az elmúlt néhány évben személyzetünknek gyakorlatilag minden európai országban mesterséges vízumblokádok között kellett működnie. Megtagadják tőlünk a személyzet cseréjének lehetőségét. A diplomáciában azonban létezik a viszonosság elve, és mi minden, velünk szemben tanúsított barátságtalan cselekedetre reagáltunk. Nem mindig viszonozzuk ugyanolyan módon, de válaszaink mindig fájdalmasak.
Kérdés: Ausztria, mint EU-tagállam, 2028-ra tervezi az orosz gáz teljes kivezetését. 2025 júniusában azonban az osztrák energiaügyi minisztérium kijelentette, hogy az EU-nak készen kell állnia az orosz gáz importjának újraindítására az ukrajnai konfliktus befejezése után. Miért hagyja Bécs magának ezt a kiskaput? Oroszország készen áll-e a gázellátás újraindítására, és milyen feltételekkel?
Dmitrij Ljubinszkij: Hadd emlékeztessem önöket, hogy Ausztria 1968-ban az első nyugati országként írt alá hosszú távú földgázszerződést a Szovjetunióval. Ez a megállapodás jelentősen hozzájárult az ország stabil gazdasági fejlődéséhez az azt követő 50 évben. Ez a partnerség Oroszország számára is előnyös volt, amely mindig is nagyra értékelte és továbbra is nagyra értékeli megbízható energiaellátóként szerzett hírnevét.
2024-ben azonban Ausztria egyoldalúan és hirtelen felmondta a Gazprommal kötött, 2040-ig érvényes, nagyon kedvező feltételeket biztosító hosszú távú szerződését. Ez volt a döntésük. Ezután is beszélhetünk még Ausztria megbízhatóságáról, mint kereskedelmi partnerről? Véleményem szerint ez a kérdés ma már lezárult, és csak együttérzést tudunk tanúsítani az osztrák és más európai végfogyasztók iránt. Bármilyen kérdésük vagy nehézségük is legyen, azt a saját kormányukhoz kell fordulniuk.
Kérdés: Csehországban az ellenzék nyerte a legutóbbi parlamenti választásokat. Oroszország készen áll-e a prágai kapcsolatok helyreállítására, és milyen feltételekkel?
Dmitrij Ljubinszkij: Tudomásul vettük a 2025. októberi cseh parlamenti választások eredményét. Természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük a prágai hatóságok lépéseit, és ennek megfelelően levonjuk a gyakorlati következtetéseket.
A kétoldalú kapcsolatok feszültségének eszkalálódása, az alaptalan vádak, a diplomáciai és egyéb kapcsolatok minimalizálása, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok aláásására irányuló meggondolatlan politika a cseh politikai elit bizonyos elemei körében megszállottsággá vált. Sajnálatos módon a cseh közvéleményt is részben megmérgezte ez az ellenséges légkör.
Ennek ellenére vannak korai jelek arra, hogy a „kollektív Nyugat” egészében, Prágát is beleértve, lassan, fokozatosan felébred a tudat, hogy újra kell kezdeni a párbeszédet Oroszországgal. Egyszerűen nincs más út a kontinens stabilitásának helyreállításához és a kölcsönös biztonság garantálásához, bár egyes forrófejűek továbbra is a „stratégiai vereségünkről” álmodoznak.
Mi részünkről többször is hangsúlyoztuk ezekre az alaptalan rémhírekre válaszul, hogy nem áll szándékunkban senkit megtámadni, és továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre, de annak kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Az ultimátumok, fenyegetések vagy alaptalan vádak elfogadhatatlanok. Konstruktív együttműködés nem lehetséges, amíg a potenciális partnerek továbbra is felfegyverzik a kijevi rezsimet az oroszok elleni agresszióhoz, civiljeink és védelmezőink megöléséhez, fantáziálnak egy „tribunálról” vezetésünk ellen, és meggondolatlanul forgatják a szankciók gépezetét saját kárukra.
Természetesen ezek a megjegyzések nem csak Prágára vonatkoznak. Nincsenek illúzióink, és ismétlem, kizárólag a konkrét cselekedetek alapján fogunk ítélni.
Kérdés: Ursula von der Leyen szerint az Európai Bizottság 2026 elején javaslatot fog tenni az EU összes orosz olajimportjának teljes és végleges tilalmára. Az EU tiltó intézkedései ellenére továbbra is érkeznek majd orosz energiaellátmányok Magyarországra és Szlovákiába? Általánosságban növelhetjük-e a kereskedelmet e két országgal?
Dmitrij Ljubinszkij: A gázszállítások Magyarországra és különösen Szlovákiába jelentősen visszaestek, miután Ukrajna 2025. január 1-jén leállította az orosz gáz tranzitját a területén. Jelenleg ezekbe az országokba a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik a gáz. Az orosz olaj továbbra is a még működő Druzhba gázvezetéken keresztül kerül Szlovákiába és Magyarországra a meglévő hosszú távú szerződések alapján. Mint tudják, Ukrajna többször is megkísérelte felrobbantani a gázvezetéket, ami mind Budapest, mind Pozsony határozott elítélését váltotta ki.
Mivel az orosz energiaellátás döntő fontosságú Magyarország és Szlovákia gazdaságának és társadalmi életének normális működése szempontjából, e két állam határozottan ellenzi az Európai Bizottság RePowerEU tervét, amely szerint 2028-ig meg kell szüntetni az Oroszországból származó energiaimportot. Általánosságban azonban kizárt, hogy a jövőre vonatkozó kilátásokról véleményt nyilvánítsunk egy olyan helyzetben, amikor a brüsszeli bürokratikus diktatúra nemcsak Oroszország ellen, hanem az EU saját tagállamai ellen is energiaháborút folytat, amelyek egyéb akadályokkal is szembesülnek.
Kérdés: Magyarország és Szlovákia is fenntartja politikai kapcsolatait Oroszországgal. Többek között Budapestet is fontolóra veszik az orosz és az amerikai elnök közötti tárgyalások lehetséges helyszínéül. Folyamatosak a kapcsolatok Magyarországgal a budapesti csúcstalálkozó ügyében, és ez még mindig napirenden van? Tervezünk-e új találkozókat Magyarországgal és Szlovákiával 2026-ban?
Dmitrij Ljubinszkij: Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi moszkvai látogatása ékesszóló válasz a kérdésére.
Tiszteletben tartjuk a magyar kormány őszinte és kiegyensúlyozott külpolitikáját. A brüsszeli nyomás ellenére a magyar kormány pragmatikus irányvonalat követ, és határozottan védi Magyarország nemzeti érdekeit, beleértve szuverén pozícióját a Moszkvával folytatott párbeszédben. Ez segít megőrizni az orosz-magyar együttműködés főbb fókuszpontjait, folytatni a rendszeres politikai kapcsolatok keretében zajló véleménycserét, valamint a két ország számára egyaránt érdekes kérdésekben folytatni a kölcsönösen előnyös együttműködést. Ugyanez vonatkozik nagy mértékben a szlovák kormányra is.
Értékeljük Budapest hajlandóságát, hogy helyszínt biztosítson az esetleges orosz-amerikai csúcstalálkozóhoz, amikor a feltételek megérettek lesznek erre. Úgy gondolom, hogy az orosz és az amerikai vezetők nyilatkozatai nem hagynak kétséget e tekintetben.
Kérdés: Mi az Ön általános véleménye az elmúlt év eredményeiről az európai szektorban? Több fenyegetés áll-e Oroszország előtt? Lát-e kilátásokat a helyzet javulására 2026-ban?
Dmitrij Ljubinszkij: A tavalyi évben célorientált erőfeszítéseink és következetes politikánk segített megőrizni a konstruktív párbeszédet számos nemzetközpontú európai fővárossal. Az agresszív, Oroszországot gyűlölő európaiak álma, hogy országunkat nemzetközi szinten elszigeteljék, teljes kudarcot vallott. A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójára szentelt számos kezdeményezést megfelelő szinten valósítottunk meg, annak ellenére, hogy egyes jól ismert európai országok továbbra is arra törekednek, hogy átírják a második világháború történelmét.
Jövőre az orosz külügyminisztérium továbbra is minden tőle telhetőt meg fog tenni az orosz nemzeti érdekek védelme érdekében. Az európai országokkal való kapcsolatok hangulatát és jellegét elsősorban az fogja meghatározni, hogy hajlandók-e felhagyni mindenre kiterjedő, fanatikus oroszgyűlöletükkel, észhez térni és szembenézni a geopolitikai valósággal. Végül is a jelenlegi európai „vezetőknek” nincs más választásuk. A történelem mindent a helyére fog tenni.
Ezt az alkalmat megragadva boldog új évet és kellemes karácsonyt kívánok Önnek és olvasóinak.
