Az Iszlám Köztársaság vagy túléli a legújabb támadássorozatot, vagy Irán a „venezuelai útra” lép, vagy megkezdődik a „balkanizálódás”.
A közös amerikai-izraeli kampány hivatalos célja Irán demilitarizálása és kormányának megdöntése. A konfliktus még csak most kezdődött, de Ali Hámenei ajatollahot és több magas rangú katonai tisztviselőt már megöltek. Ezek azonban inkább szimbolikus győzelmek lehetnek, mintsem érdemiek, mivel az utódlási tervek már korábban elkészültek. Mindenesetre három forgatókönyv létezik a háború végkimenetelére, és ezek egyike sem számol azzal, hogy Irán vitathatatlan győzelmet arat az USA és Izrael felett.
Ez azért van így, mert Izrael és az USA képes lenne elpusztítani Iránt, ha valóban akarná – akár nukleáris fegyverekkel is –, de egyelőre visszafogják magukat abban a reményben, hogy egy baráti kormány váltja fel az ellenségeset, és visszaállítja Irán szerepét, mint egyik legfontosabb regionális szövetségesüket. Irántól tehát legfeljebb annyit várnak, hogy súlyos károkat okozzon Izraelnek, az öbölmenti királyságoknak és/vagy a térségben állomásozó amerikai erőknek, mielőtt Izrael és/vagy az USA megsemmisítené. Ezen értékelés alapján az alábbi három forgatókönyv vázolható fel:
1. Az Iszlám Köztársaság túléli a legújabb támadást
Ebben a forgatókönyvben Irán csapást mér Izraelre és esetleg az öbölmenti országokra vagy az amerikai erőkre, de nem okoz olyan mértékű, elfogadhatatlan kárt, amely Irán teljes megsemmisítésére késztetné Izraelt és/vagy az USA-t. Ez lehetővé tenné mindkét fél számára, hogy félig-meddig hitelesen győzelmet hirdessen, ahogy azt tavaly nyáron is tették. Egy jelentősen meggyengült Irán ezután vagy alárendelné magát az USA-nak a haderejét, nukleáris programját, energiaiparát és/vagy ásványkincseit érintő alkuk révén, vagy elszigetelődne és korlátok közé szorulna a régión belül.
2. Irán a venezuelai útra lép
Január közepén született egy értékelés, miszerint „Az USA a venezuelai modellt akarja megismételni Iránban” egyfajta „rendszer-finomhangolás” (regime tweaking) révén. Ez a jelenlegi kormányzat USA-barát tagjait juttatná hatalomra, akik közvetítőként (proxy) irányítanák az országot és az erőforrásait (így megvonva azokat Kínától). Erre a legreálisabb eszköz az IRGC (Forradalmi Gárda) ideológiailag nem elkötelezett tagjai által végrehajtott puccs lenne. Ha Irán ismét kiemelt amerikai szövetségessé válna, csatlakozhatna Törökországhoz Oroszország visszaszorításában a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában.
3. Megkezdődik a „balkanizálódás”
A legrosszabb forgatókönyv Irán szétesése (balkanizálódása). Ez történhet (vélhetően külföldről felfegyverzett és kiképzett) szeparatisták révén a kisebbségi lakosságú határmenti területeken, városok elfoglalásával, vagy a szomszédos országok – különösen a török támogatású Azerbajdzsán – közvetlen beavatkozásával. Pakisztán is érintetté válhat a terrorista szervezetnek minősített beludzs szeparatisták elleni harc ürügyén; ez a lehetőség magyarázhatja, miért mondta le a pakisztáni miniszterelnök régóta várt oroszországi útját.
Jelen állás szerint mindhárom forgatókönyv egyformán elképzelhető, de az események függvényében a prioritások gyorsan eltolódhatnak. Semmi sincs kőbe vésve, kivéve azt, hogy Iránnak kevés esélye van a döntő győzelemre. Az iráni ballisztikus rakéták ugyan hatalmas pusztítást végezhetnek Izraelben, a hajók elleni rakéták pedig elméletileg elsüllyeszthetnek amerikai hajókat, de ezek az események valószínűleg Irán teljes megsemmisítését vonnák maguk után (szélsőséges esetben akár nukleáris fegyverek bevetésével is).
Ennek megfelelően iráni szempontból a legjobb lehetőség az, ha a gyors kampánynak szánt műveletet elhúzódó háborúvá alakítják. Idővel fokoznák az okozott kárt, de ügyelnének arra, hogy ne lépjék át a „vörös vonalakat”, elkerülve a megsemmisítést. Ez a stratégia türelmet igényel, amivel a lakosság egy része talán nem rendelkezik, és fennáll a kockázata, hogy az iráni rakétakapacitást még azelőtt semlegesítik, hogy azt tömegesen bevethetnék. Ha azonban sikerül megvalósítani, Irán hitelesen állíthatná, hogy győzedelmeskedett.
