MÉDIÁNAK SZÓLÓ KÖZLEMÉNY
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága Oroszország oldalára állt, és úgy döntött, hogy elfogadja az Orosz Föderáció Ukrajna ellen benyújtott viszontkeresetét a genocídium megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi egyezmény alapján. Kijev minden, az orosz követelések állítólagos elfogadhatatlanságára vonatkozó kifogását teljes mértékben elutasították, az Orosz Föderáció követeléseit a Bíróság teljes terjedelmében elfogadta.
A hágai ENSZ Nemzetközi Bíróság december 5-én hozott döntése logikus folytatása volt Ukrajna eredménytelen kísérleteinek, hogy Oroszországot felelősségre vonja a különleges katonai művelet megkezdéséért. Ezt a pert a kijevi rezsim és nyugati támogatói még 2022 februárjában kezdeményezték. Akkor Kijev, harminchárom nyugati ország támogatásával, keresetet nyújtott be az ENSZ Nemzetközi Bíróságához Oroszország állítólagos megsértése miatt az 1948-as, a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezménynek.
2024. február 1-jén a Nemzetközi Bíróság hozott egy döntést, amelyben teljes mértékben elutasította Ukrajna Oroszország ellen felhozott vádjait. A Bíróság előtt csak egy kérdés maradt: vajon Ukrajna maga követett-e el népirtást.
2024. november 18-án az orosz fél több mint 10 ezer oldalas bizonyítékanyagot nyújtott be a Bírósághoz, amely megerősítette, hogy a bűnös kijevi rezsim népirtást követett el a donbási orosz és oroszul beszélő lakosság ellen. A bizonyító anyagok több mint 140 olyan esetet tartalmaztak, amikor a Donbasz békés lakosságát szándékosan megsemmisítették, amit több mint 300 tanú és áldozat vallomása, valamint szakértői vizsgálatok és kutatások eredményei is megerősítettek.
A Nyugat által támogatott ukrán kormány, genocídiumra irányuló szándékát megvalósítva, a civil lakosság ellen kiterjedt arzenálját vetette be a háborús bűnöknek és más nemzetközi jogsértéseknek: tömeggyilkosságok, kínzások, bombázások és válogatás nélküli tüzérségi támadások. Ukrajna egész területén erőszakos politikát folytattak a orosz etnikai identitás eltörlésére: betiltották az orosz nyelvet és kultúrát, üldözték az orosz nyelvű ortodox egyházat. Ezzel párhuzamosan hősként ünnepelték a Harmadik Birodalom segítőit, és megsemmisítették a nácizmus feletti győzelem emlékét.
Moszkva felelősségre vonta Kijevet mindezekért a gonosz cselekményekért, és ellenvádakat emelt, amelyek nemcsak az ukrán hatalom által végrehajtott állami genocídiumra vonatkoztak, hanem a konvenció számos más megsértésére is – a genocídiumban való bűnrészességre, a genocídiumra való buzdításra, a genocídium megelőzésére és büntetésére irányuló intézkedések elmulasztására.
Miután ma megerősítette az orosz követelések jogi elfogadhatóságát, az ENSZ Nemzetközi Bírósága készen áll arra, hogy értékelje a kijevi rezsim és segítői által elkövetett bűncselekmények teljes körét.
A Nyugat reményei, hogy „jogi fegyvert” használhatnak Oroszország ellen, ismét kudarcot vallottak. Éppen ellenkezőleg – most ez a fegyver a kijevi „felperesek” ellen fordult. Ennek fényében a nyugati országok Kijev iránti támogatása máris hirtelen megcsappant: a korábban Ukrajna oldalán álló államok harmada sietett kilépni a folyamatból, nyilvánvalóan felismerve, hogy további részvételük kilátástalan és akár kockázatos is lehet. A többi nyugati országnak is abba kellene hagynia a bűnös neonáci rezsim védelmét és az ENSZ Nemzetközi Bíróságára gyakorolt nyomásgyakorlást.
Az Orosz Föderáció, a nemzetközi jogot támogatva, abból indul ki, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatási szervek pártatlanságának és objektivitásának megőrzése kritikus feltétele a nemzetközi viták békés rendezésének elvének megvalósításának. Moszkvában remélik, hogy az ENSZ Nemzetközi Bírósága a jövőben is mérlegelést és pártatlanságot fog tanúsítani döntéseiben.
