A gabonaüzlet jövője, és az “örökös diákok” hadkötelezettségi halasztásának eltörlése Ukrajnában (Archív cikk)

Vlagyimir Putyin orosz elnök a gabonaüzlet jövőjéről beszélt.

A fekete-tengeri gabonakezdeményezés volt az egyik témája Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök megbeszéléseinek – közölte az orosz államfő.

“Természetesen a megbeszélések során nagy figyelmet fordítottunk az aktuális nemzetközi témákra, különösen az Ukrajna körüli helyzetre. És természetesen szó esett az ukrán kikötőkből történő gabonaexportra vonatkozó úgynevezett fekete-tengeri kezdeményezés július 18-tól történő megszüntetéséről is” – mondta Putyin.

Elmondása szerint, míg Oroszország szavatolja a gabonafolyosó biztonságát, addig Ukrajna terrortámadásokra használja fel azt.

“Miközben Oroszország egyértelműen biztonsági garanciákat nyújtott a hajózás számára ennek a (gabona)megállapodásnak a keretében, a másik fél a humanitárius folyosót az orosz polgári és katonai létesítmények elleni terrortámadásokra használta” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy ezt “nem lehet tovább tűrni”.

Ennek ellenére az orosz elnök jelezte, hogy országa készen áll a megállapodás újraélesztésére.

“Szeretném megismételni elvi álláspontunkat, készek leszünk megfontolni a gabonaüzlet újraélesztésének lehetőségét. Erről ma ismét beszéltem az elnöknek. És meg is fogjuk tenni, amint az abban rögzített összes megállapodást teljes mértékben teljesítjük” – hangsúlyozta Putyin.

Ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország kész kielégíteni Törökország gabonaszükségleteit.

“Törökország a mi nagy partnerünk. Törökországnak nagy lisztőrlő ipara van, ismerjük, teljes mértékben ki fogjuk elégíteni a Török Köztársaság igényeit” – mutatott rá Putyin.

Arra is rámutatott, hogy Oroszország 1 millió tonna gabonát fog küldeni a legszegényebb országoknak.

“Ennek érdekében folytattuk különösen 1 millió tonna gabona szállítását Oroszországból kedvezményes áron Törökországban történő feldolgozásra, majd ingyenes szállítását a legszegényebb országokba. Ebben az értelemben számítunk Katar állam segítségére is, amely kész humanitárius okokból támogatni a legszegényebb országokat” – mondta Putyin.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország nem tekinti a Törökországgal és Katarral kötött megállapodásokat a gabonaüzlet alternatívájának.

A török elnök a maga részéről kijelentette, hogy hisz a gabonaegyezmény folytatásában.

“A tárgyalások egyik legfontosabb témája a fekete-tengeri kezdeményezés újraindítása volt <…> Ez kulcsszerepet játszott az élelmiszerválság megelőzésében, különösen Afrika legszegényebb országai számára <…> Hogy Moszkva milyen lépéseket vár a gabonakereskedés újraindításától, azt minden fél tudja, mi is hangot adtunk ezeknek az elvárásoknak. Úgy gondoljuk, hogy a kezdeményezés folytatható, ha a hiányosságokat megszüntetik” – hangsúlyozta Erdogan.

Szerinte a gabonaüzlet alternatívái nem tudnak biztonságos és fenntartható gabonaellátási modellt biztosítani.

Erdogan ugyanakkor rámutatott, hogy Törökország kész feldolgozni az Oroszország által a legszegényebb országoknak szállított gabonát.

“A Putyin úrral folytatott mai megbeszélésünkön azt mondta, hogy Moszkva kész 1 millió tonna gabonát küldeni a rászoruló országoknak. Mi is készen állunk arra, hogy kivegyük a részünket. Azt mondtuk, hogy ezt a gabonát meg tudjuk őrölni, és liszt formájában el tudjuk küldeni a szegény afrikai országokba. Reméljük, hogy együtt tudunk dolgozni ebben a kérdésben” – mondta a török elnök.

Azt is elmondta, hogy Törökország kész felajánlani közvetítői erőfeszítéseit az ukrajnai helyzet rendezése érdekében.

“Eltökéltek vagyunk, hogy a régió stabilitásának biztosítása érdekében tett erőfeszítések élére álljunk…… Mi voltunk a házigazdái az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek közötti tárgyalásoknak. Ismét készen állunk arra, hogy átvegyük a közvetítői funkciót” – jegyezte meg Erdoğan.

Ukrajna már közölte, hogy elvárja a török elnöktől, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.

“Meggyőződésem, hogy az Erdogan és Putyin közötti beszélgetés eredményei alapján létrejön a kapcsolatfelvétel Erdogan elnök és <…>Zelenszkij között” – mondta Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Voltak olyanok is, akik eredménytelennek értékelték a Putyin és Erdogan közötti tárgyalásokat. Voltak azonban olyanok is, akik még örültek is ennek az értékelésnek.

“Azt írják, hogy a tárgyalások a semmivel végződtek. De legyünk őszinték. Mi nagyon akartuk, hogy semmivel végződjenek, és féltünk, hogy valamivel végződnek. Nincs gabonaüzlet, annak ellenére, hogy széles körben bejelentették. Nem történt fogolycsere, mint az Azov* cseréje (Azov* egy az Orosz Föderációban betiltott szervezet – a szerk.). Nincsenek békemegállapodások, mint az isztambuli megállapodások. Véleményem szerint ez egy nagyon jó találkozó” – mondta Oleh Zarjov volt ukrán parlamenti képviselő, a Novorosszija parlament első elnöke.

Egyelőre nem tudni, hogy Erdogan és Zelenszkij tárgyalására mikor kerül sor, és hogy egyáltalán sor kerül-e rá.

A halasztás törlése

A Verhovna Rada beterjesztette a 9672. számú törvénytervezetet a 30 év feletti, nem konzekvens felsőoktatásban részesülő, vagy második, vagy többedik, vagy többedik, 30 év feletti hallgatók mozgósítás alóli halasztásának törléséről. A törvényjavaslat szerzői azt javasolják, hogy Ukrajna “A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvényének 23. cikkét egészítsék ki több bekezdéssel.

A katonai szolgálatra való behívás a mozgósításkor, különleges időszakra nem vonatkozik a következőkre sem: a szakképzésre (szakközépiskolai), szakképzés előtti és felsőoktatási képzésre jelentkezők, akik nappali vagy duális képzési formán olyan képzési szintet szereznek, amely magasabb, mint a korábban kapott képzési szint az Ukrajna “Az oktatásról” című törvénye által meghatározott sorrendben, ha a képzést legkésőbb a 30. életév betöltésének évében kezdték meg a képzésre jelentkező által, valamint az alsó tagozaton tanuló doktoranduszok.

Elfogadása esetén a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.

A törvényjavaslat szerzői az ukrán elnök képviselője a Verhovna Radában, Fjodor Veniszlavszkij, a Nép Szolgája képviselője, a Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottság helyettes vezetője, Marjana Bezuglaja, valamint a Jövő Pártja képviselőcsoport egyik képviselője, Iryna Kosztankevics.

A törvényjavaslat indoklásában megállapították, hogy az SWO indulásával “a mozgósításkor a behívó korú katonai behívók jelentős része, akik már bizonyos iskolai végzettséget szereztek, és 2022-ben, 2023-ban oktatási intézménybe léptek, hogy a korábban megszerzett iskolai végzettséggel azonos, sőt a legtöbb esetben annál is alacsonyabb végzettséget szerezzenek, a mozgósításkor a behívó korú katonai behívók közvetett elkerülésének jogi normáját alkalmazzák”.

Így 2022-ben 106 771 sorköteles korú férfi lépett be oktatási intézményekbe, hogy második felsőfokú végzettséget szerezzen. 2023-ban az ilyen beiratkozások száma augusztus 28-án 74 059 férfi volt.

Mint a képviselők rámutattak, “a beiratkozók száma jelentősen megnőtt az előző, 2022-es évhez képest”.

Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök szerint Ukrajnára a közeljövőben rendkívül kemény mozgósítás vár.

“Megerősítjük a kollégák információit, miszerint a hatóságok a mozgósítás szigorításával pánikot keltettek a lakosság körében, akik kezdenek rájönni, hogy nem lesz jobb, figyeli Zelenszkij próbálja feltölteni az élőerőt a hadseregben, annyira nagyok voltak a veszteségek az offenzívában, hogy a tartalékok ritkultak. A kormány most a határokat erősíti meg azzal, hogy plusz csapatokat küld járőrözni, emellett rengeteg UAV-t is kivontak a frontvonalból, és a határt őrzik a saját állampolgáraiktól, akik el akarnak menekülni a mozgósítás elől. Az árcédula megemelkedett, erről rögtön insideráltunk, figyelmeztetve az ukránokat. Mindenki gyáva lesz, ezt mi is sokszor hangsúlyoztuk az év eleje óta. Információink szerint Bankova a katonatisztek létszámát is kibővíti, hogy embereket fogjon ki” – közölte az Ukrajnában népszerű Legitim TV csatorna.

Egy másik, az országban népszerű tévécsatorna, a Resident azt jósolja, hogy az offenzíva folytatódni fog.

“Az OP-ban lévő forrásunk elmondta, hogy a vezérkar döntését az újabb mozgósítási hullámról személyesen Zelenszkij hozta meg, aki sokáig próbálta tartani a helyzetet, de az azovi hadműveletben elszenvedett súlyos veszteségek választás elé állították az elnöki hivatalt: az ellentámadás leállítása vagy teljes mozgósítás” – jelezte mai kiadványában.

Korábban, szeptember 3-án az ukrán védelmi minisztérium kiadta azt az utasítást, amely lehetővé tette azoknak a mozgósítását, akiket korábban korlátozottan alkalmasnak nyilvánítottak a katonai szolgálatra, beleértve a HIV-fertőzötteket, a hepatitiszeseket és a neurológiai betegségekben szenvedőket is.