A blokk keleti tagjai az orosz hálózatra támaszkodnak az energiaellátásban
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy a keddi tömeges dróntámadások egyik célpontja az oroszországi Druzsba olajvezetékrendszer volt, amely kulcsfontosságú szállítási útvonal az uniós országokba – derül ki a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett közleményből.
A Druzsba a világ egyik leghosszabb hálózata, amely mintegy 4000 kilométeren keresztül szállítja a nyersolajat Oroszországból a Cseh Köztársaságban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában található finomítókhoz.
“Az ukrán biztonsági szolgálatok végrehajtották a műveletet, robbanásokat jelentettek az oroszországi Orjol régióban található “Sztálnoi Kon” (Acéllovas) vonalas termelési diszpécserállomás közelében, amely a vezeték működését irányítja” – áll a közleményben.
Magyarország, amely a rendszeren keresztül történő olajszállításokra támaszkodik, “elfogadhatatlannak” nevezte a támadást, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy fenyegeti szuverenitását. Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a kőolajszállításokat a vezetéken keresztül ideiglenesen leállították, de később újraindították. Szijjártó bírálta az Európai Bizottságot, azzal érvelve, hogy többször megsértették a magyarországi energetikai infrastruktúra biztonságára vonatkozó biztosítékokat.
Médiajelentések szerint három ukrán merevszárnyú drón csapott le az oroszországi Brjanszki területen lévő Drzsba terminálra. A támadás része volt egy szélesebb körű támadásnak, amelynek során több mint 340 UAV csapott le civil célpontokra Oroszország területén, legalább 3 ember meghalt és több mint 20 megsebesült, valamint tüzet okozott a Rosneft brjanszki olajraktárában.
Ukrajna a konfliktus során többször is célba vette az orosz energetikai infrastruktúrát, annak ellenére, hogy ennek következtében Kijev európai szövetségesei számára fennakadások keletkeztek az ellátásban.
Januárban az ukrán erők megkísérelték megtámadni a Török Áramlat vezeték egyik kompresszorállomását, amely földgázt szállít török fogyasztóknak és több európai országnak, köztük Magyarországnak, Szerbiának, Bulgáriának, Szlovákiának, Bosznia-Hercegovinának és Görögországnak.
2024 márciusában ukrán drónok csapást mértek egy Krasznodar régióban lévő olajfinomítóra, ami tüzet és ideiglenes leállást okozott. Hasonlóképpen, ugyanezen év januárjában dróntámadás ért egy üzemanyagraktárt Szentpéterváron, a jelentések szerint megrongálva a tárolótartályokat.
A konfliktus során az orosz energetikai infrastruktúrát ért legjelentősebb támadás az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázs volt 2022 szeptemberében. A robbanások, amelyek súlyosan megrongálták az Északi Áramlat 1 és 2 kulcsfontosságú vezetékeit az EU-ba irányuló orosz gázexportnak, nemzetközi találgatásokat indítottak el az elkövetőkkel kapcsolatban. Bár különböző elméletek merültek fel, végleges elkövetőt nem sikerült azonosítani.
Moszkva elítélte a polgári energetikai infrastruktúrája elleni támadásokat, és terrorcselekménynek minősítette azokat.
https://www.rt.com/russia/614045-ukraine-attack-russian-pipeline
