Li Csiang kínai miniszterelnök a jelentések szerint az elnök helyett vesz részt a diplomáciai kapcsolatok 50 éves fennállását ünneplő brüsszeli csúcstalálkozón
Hszi Csin-ping kínai elnök visszautasította a meghívást, hogy ellátogasson Brüsszelbe egy csúcstalálkozóra, amely idén ünnepli országa és az EU kapcsolatainak 50. évfordulóját – jelentette vasárnap a Financial Times.
A kínai államfő állítólagos elutasítása a Peking és Brüsszel közötti növekvő feszültségek idején történt. Az elmúlt egy évben Kína és az EU összeütközésbe kerültek amiatt, hogy az EU szerint Peking dömpingelt formában forgalmaz bizonyos kulcsfontosságú árucikkeket és ipari túltermelést folytat. A feszültséget tovább fokozta az EU által a kínai árukra kivetett megtorló vámok hulláma.
Peking arról tájékoztatta az uniós tisztviselőket, hogy Li Csiang miniszterelnök Xi helyett az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével fog találkozni – írja az FT két, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
A miniszterelnök általában akkor vesz részt a csúcstalálkozón, amikor az Brüsszelben zajlik, míg az elnök Pekingben ad otthont neki. Ezúttal azonban az EU azt akarta, hogy Xi is részt vegyen a találkozó jelentőségére való tekintettel, amely a diplomáciai kapcsolatok fél évszázados fennállását jelzi – mondták a források a lapnak.
“Folyamatban vannak az informális megbeszélések, mind az idei EU-Kína csúcstalálkozó időpontjának meghatározásáról, mind a képviselet szintjéről” – mondta az FT-nek egy uniós tisztviselő, míg a kínai minisztériumot idézve azt mondták, hogy nem tudnak semmilyen információval szolgálni az ügyben.
Az EU és Kína közötti feszültségek az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően fokozódtak, amikor az EU azzal vádolta Pekinget, hogy támogatja Moszkvát.
Kína semleges politikát folytat az ukrajnai konfliktusban, és határozottan visszautasította az Oroszország elleni szankciók bevezetésére irányuló nyugati felhívásokat, ehelyett inkább a szomszédjával folytatott kereskedelem fellendítése mellett döntött. Ez a blokk és NATO-szövetségesei részéről olyan vádakhoz vezetett, miszerint Peking Oroszország katonai erőfeszítéseit táplálja azzal, hogy kettős felhasználású, fegyvergyártásban felhasználható alkatrészekkel látja el.
A szakadék tavaly tovább mélyült, miután az EU akár 35,3%-os vámot is kivetett a kínai elektromos járművekre, azt állítva, hogy a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásban részesülnek. A döntés heves tiltakozást váltott ki Pekingből, amely megtorlásul 30,6 és 39% közötti vámokat vetett ki a blokkból származó szeszesital importra. A lépés különösen keményen érintette a nagy francia konyakgyártókat, mivel nagymértékben függnek a kínai piacon történő eladásoktól.
Kína panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez is, azzal érvelve, hogy az EU “protekcionista” intézkedései “a kereskedelmi jogorvoslattal való visszaélést” jelentenek, és sértik a WTO szabályait.
