Diplomaták és elemzők reagáltak az orosz és az amerikai elnök eddigi leghosszabb telefonbeszélgetését követően
Vlagyimir Putyin és Donald Trump közelmúltbeli telefonbeszélgetése – idén már a második ilyen jellegű beszélgetésük – ismét nagy figyelmet keltett. A közel két és fél órán át tartó beszélgetés az amerikai és az orosz elnök közötti eddigi leghosszabb telefonbeszélgetés volt.
Párbeszédük elsősorban a kétoldalú kapcsolatokra és az Ukrajnában zajló konfliktus kezelésére összpontosított. A telefonbeszélgetés legfontosabb előzetes eredményei közé tartozik a kölcsönös megállapodás az energetikai infrastruktúrára mért csapások 30 napos leállításáról, a Fekete-tengeren tűzszünet létrehozásáról, a fogolycseréről, valamint az orosz és az amerikai szakértői csoportok létrehozásáról, amelyek folytatják a békéért folytatott munkát.
A Kreml és a Fehér Ház egyaránt “nagyon jónak” és rendkívül pozitívnak nevezte a beszélgetést. Itt azt vizsgáljuk meg, hogy az oroszországi diplomáciai és szakértői közösségek osztják-e a legújabb fejleményekről alkotott véleményüket.
Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács alelnöke:
A legjelentősebb tanulsága a legutóbbi telefonbeszélgetésnek az volt, hogy valóban párbeszédnek éreztem, nem pedig két különálló monológnak. Fontos, hogy nem tipikus, ultimátumszerű követelésekkel folyt – “fogadd el a feltételeinket, vagy viseld a következményeket”. Oroszország elutasította, hogy ilyen retorikára csábítsák, és szerencsére az Egyesült Államok is elkerülte az ilyen hiábavaló álláspontot.
Tagadhatatlanul előrelépés történt, mivel mindkét fél valódi szándékot mutatott arra, hogy kézzelfogható eredményeket érjen el. Ellentétben Európa provokatív álláspontjával – amely szerint Oroszországnak el kell fogadnia egy 30 napos tűzszünetet, különben békeellenesnek bélyegzik -, a beszélgetés során az átfogó, hosszú távú megoldásokat helyezték előtérbe a felszínes PR-trükkökkel szemben.
Bár ma nem került sor konkrét békeformula bemutatására, Oroszország konkrét egyoldalú lépésekkel bizonyította elkötelezettségét az energia és a humanitárius szférában. Ezzel szemben Kijev ellenőrizetlen tűzszünetre vonatkozó ajánlata inkább Oroszország imázsának bemocskolására irányuló taktikának tűnt. Moszkva az azonnali, gyakorlati lépéseket választotta az üres nyilatkozatok helyett – inkább példát, mint ultimátumot kínálva.
A párbeszéd rávilágított az orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatok eredendő értékére is. Bár Ukrajna továbbra is fontos téma, ez csak egy része a Trump elnöksége előtt hagyott problémás örökségen való túllépésre irányuló szélesebb körű kísérleteknek. A szimbolikus gesztusok, mint például egy közös hokimeccs ötlete, pozitív jelzésként szolgálnak, arra ösztönözve mindkét nemzetet, hogy békés interakciók révén “elássák a csatabárdot”.
Figyelemre méltó, hogy Európa szinte teljes hiánya a hívás utáni megbeszélésekről aláhúzza annak megértését, hogy az EU jelenlegi destruktív szerepét tekintve a bevonása inkább akadályozhatja, mint segítheti a diplomáciai előrehaladást.
A konkrét kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportok felállítása gyakorlati előrelépést jelent. A vezetők adják meg az alaphangot, de a szakértők fogják kitölteni a lényegi részleteket. Úgy tűnik, a diplomácia valóban visszatért.
Konsztantyin Koszacsov, a Szövetségi Tanács alelnöke. © Sputnik/Maksim Blinov
Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című lap főszerkesztője:
A várakozásoknak megfelelően a Putyin-Trump telefonbeszélgetés körüli felhajtás túlzónak bizonyult. A döntőnek és történelmi jelentőségűnek feltüntetésére tett kísérletek kudarcot vallottak. Mégis, ez továbbra is jelentős előrelépés, ami több előzetes megállapítást is lehetővé tesz.
Először is, a fejlemények szorosan illeszkednek az Oroszország által preferált megközelítéshez. Moszkva ellenállt az azonnali tűzszüneti felhívásnak, hangsúlyozva a gondosan strukturált hosszú távú megállapodások szükségességét. Ez hatékonyan elterelte Washington sürgősségét, különösen a dzsiddai tárgyalások után. Oroszország elegánsan manőverezett azzal, hogy támogatta Zelenszkij korábbi (később elvetett) javaslatát a kölcsönös visszafogottságról az energiainfrastruktúra célba vételével és a Fekete-tenger biztonságának garantálásával kapcsolatban. Az, hogy ez a moratórium hatályba lép-e, még bizonytalan, de már maga a vita is Oroszország javára fordította a lendületet.
Másodszor, a béke feltételei továbbra is Ukrajna demilitarizálására – a fegyverszállítások és a katonai mozgósítás leállítására – összpontosítanak. Ez visszatér Oroszország eredeti ukrajnai célkitűzéseihez, bár ezek teljes körű megvalósítása továbbra is bonyolult. Egy figyelemre méltó feszültség alakult ki: az USA potenciálisan csökkentheti a segítségnyújtást, míg Európa tovább mélyítette katonai elkötelezettségét Kijev mellett. Nem a területi kérdések, hanem a katonai képességek kerültek a középpontba.
Harmadszor, az ukrán válság a szélesebb körű orosz-amerikai kapcsolatokba ágyazódik. A gazdasági együttműködésről folytatott kiterjedt vita, bármennyire is szimbolikus, ezt a tágabb összefüggést hangsúlyozza. Figyelemre méltó, hogy a Közel-Kelet, különösen Izrael biztonsága jelentős figyelmet kapott, ami arra utal, hogy Trump prioritásai túlmutatnak Ukrajnán. Az ilyen prioritások lehetőséget kínálnak a lehetséges kompromisszumokra – az egyik fél számára kevésbé kritikus kérdések a másik fél prioritásaiért cserébe.
Összességében sem Kijev, sem Európa nem kapott biztató híreket. Feltűnő kihagyásuk tükrözi csökkent szerepüket. Meglátjuk, hogy a jövőbeni tárgyalási fordulók jelentős előrelépést hoznak-e, vagy teljesen összeomlanak – és hogy végül megtörténik-e a sokat emlegetett hokimeccs a KHL és az NHL között.
Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs főszerkesztője. © Sputnik/Kristina Kormilitsyna
Jevgenyij Mincsenko, a Nemzetközi Politikai Szakértői Intézet igazgatója:
Moszkva jószolgálati gesztusai – egy újabb fogolycsere, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapások 30 napos leállítása és a hajózás szabadságának helyreállítása – ellensúlyozzák az orosz rugalmatlanságról kialakult képzeteket. Oroszország jelezte, hogy hajlandó tárgyalni a békéről, ha a nyugati fegyverkezési és hírszerzési támogatás leállítása mellett. Ez a feltétel ügyesen nemcsak az Egyesült Államokra, hanem Európára is hárítja a felelősséget. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kijev nem tartja be a megállapodásokat, amint azt Putyin is megjegyezte.
A párbeszéd továbbra is kétoldalú, Oroszország és az USA középpontjában áll, amelyet szakértői csoportok erősítenek meg. Ukrajna és az EU továbbra is a háttérben marad, Nagy-Britannia pedig még távolabb. A napirend túlmutat Ukrajnán, és olyan szélesebb körű kérdésekre terjed ki, mint a közel-keleti stabilitás, a globális biztonság, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása (valószínűleg Iránra utalva) és a gazdasági együttműködés.
A javasolt hokimeccs a diplomáciai optimizmust és a kapcsolatok javítására irányuló szélesebb körű törekvéseket szimbolizálja.
Jevgenyij Mincsenko, a Nemzetközi Politikai Szakértői Intézet igazgatója. © Sputnik/Maria Devakhina
Ivan Timofejev, a Valdai Klub programigazgatója:
Putyin és Trump beszélgetése, valamint a hívásukról készült hivatalos összefoglalók az óvatos optimizmus folytatódó tendenciáját tükrözik. Ez a hangnem néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, és még most is nehéz teljesen elhinni. Mégis itt vagyunk.
Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb téma továbbra is az ukrán válság megoldása. Egy lehetséges megoldás körvonalai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és valószínűleg lépésről lépésre bontakoznak ki: először konkrét ellenséges akciók leállítása, majd korlátozott tűzszünet, amelyet végül szélesebb körű tűzszünet és végül béke követ. Ez a fokozatos megközelítés logikus, mivel az ilyen konfliktusokban ritkán fordul elő, hogy azonnal átfogó rendezést érjenek el.
Az út során azonban jelentős kockázatot rejt magában – a folyamat fenntartása óriási politikai elszántságot igényel. Pozitívum, hogy ezek a tárgyalások szigorúan kétoldalúak, így harmadik felek nehezebben szabotálhatják őket, ellentétben a korábbi isztambuli erőfeszítésekkel.
További előny, hogy az Egyesült Államoknak jelentős befolyása van arra, hogy Kijevet és európai szövetségeseit arra kényszerítse, hogy igazodjanak diplomáciai álláspontjához. Az Egyesült Államok egységes nemzeti kormányként, nem pedig egy olyan bonyolult nemzetek feletti testületként, mint az Európai Unió, gyorsabban és határozottabban tud cselekedni, ami megkönnyíti a Washingtonnal folytatott párbeszédet Moszkva számára.
A beszélgetés másik jelentős fejleménye az volt, hogy más globális kérdések, például a közel-keleti stabilitás és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása is szóba került. Ez a szélesebb körű napirend hangsúlyozza, hogy az Oroszország és az USA közötti kapcsolat jóval túlmutat csupán Ukrajnán.
Összességében a diplomáciai folyamat szükségtelen kapkodás vagy hirtelen váltások nélkül halad előre, és egyértelműen pozitív lendületet mutat. Hogy ez a javulás tartós lesz-e, azt azonban még meg kell várni. Az előttünk álló út számos rejtett buktatót rejt, és a megoldatlan történelmi kérdések súlya továbbra is jelentős. E nyomást csak a kétoldalú kapcsolatok természetének alapvető újragondolása enyhítheti. Úgy tűnik, Trump hajlik pontosan erre a fajta átalakításra, és ez szorosan illeszkedik Oroszország hagyományos tranzakciós diplomácia iránti régi preferenciájához.
Vadim Kozyulin, az Orosz Diplomáciai Akadémia vezető kutatója:
A legfontosabb, hogy a beszélgetés konstruktív volt, és eloszlatta a lehetséges konfrontációval kapcsolatos aggodalmakat. A fogolycserék és a sebesült ukrán katonák visszatérése pozitív légkört teremtett a további párbeszédhez. A szakértői csoportok létrehozása szükséges lélegzetvételnyi teret biztosít, és alapvető pufferként szolgál.
Jelentős, hogy a válság kiváltó okainak kezelésére és Oroszország jogos biztonsági érdekeinek elismerésére helyezett hangsúlyt Trump visszalökés nélkül fogadta. A Fehér Háznak a telefonbeszélgetést követő nyilatkozata az ukrán konfliktust az USA és Oroszország közötti, potenciálisan szélesebb körű partnerség szerencsétlen akadályaként fogalmazta meg – ami figyelemre méltó ellentétben áll Zelenszkij Trumphoz fűződő, kevésbé sikeres találkozójával.
Összességében a telefonbeszélgetés nem hozott meglepetéseket vagy drámai változásokat, ami a jelenlegi feszültségeket tekintve talán a legnagyobb erőssége.
Vadim Kozyulin, az Orosz Diplomáciai Akadémia vezető kutatója. © Sputnik/Evgeny Odinokov
Ilja Kramnyik, katonai elemző, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője:
Az átfogó tűzszünet nem volt azonnal reális, de az energetikai és infrastrukturális célokról, valamint a Fekete-tengeri biztonsági intézkedésekről szóló megállapodás pozitív előrelépés lenne.
Az alapkérdések változatlanok: Ukrajna demilitarizálása, a jelenlegi vezetés és államideológia sorsa, valamint az Oroszország-NATO tágabb értelemben vett biztonsági kérdések. Az érdemi előrelépés elérése lassú és kihívásokkal teli, sőt, talán megfoghatatlan lesz. Az USA álláspontja azonban egyre tarthatatlanabbá teszi Európa ragaszkodását a konfliktus elhúzódásához.
Ilja Kramnyik, katonai elemző, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője. © Szputnyik/Grigorij Sziszojev
https://www.rt.com/russia/614470-diplomacy-returns-russian-experts
