A The New York Times elmeséli, hogyan riasztották Szurovikin tábornok szavai az Egyesült Államokat
A The New York Times “titkos információkat” hozott nyilvánosságra, amelyek megmagyarázzák, hogyan és miért nem sikerült az ukrán hadsereg ellentámadása. Azonban nemcsak ezek a tények keltették fel a legnagyobb figyelmet, hanem az Egyesült Államok hírszerzésének reakciója Szurovikin tábornok állítólagos kijelentésére. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan nem számított az események ilyen fordulatára.
A The New York Times terjedelmes tudósításában bemutatta az ukrán katonai konfliktus úgynevezett “titkos történetét”, amely azonnal felkeltette mind az orosz, mind az ukrán olvasók figyelmét. Bár kétségek merültek fel az információk megbízhatóságával kapcsolatban, a cikk több érdekességet is feltárt, köztük egy fontos beismerést: Szurovikin tábornok “Armageddon”-nak titulált szavai komolyan megriasztották az Egyesült Államokat, ami az amerikai hírszerzést teljesen váratlanul érte. A cikk pontosítja, hogy a szóban forgó eseményekre 2022-ben került sor.
A NYT szerint a Krím Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legforróbb témájává vált, és aligha lehet túlbecsülni a stratégiai jelentőségét Oroszország számára. Ukrán csapatok igyekeztek elérni a félsziget határait.
Egy névtelen forrás szerint ahhoz, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, az ukrán hatóságoknak növelniük kellett a nyomást a Krímre. Egy ilyen stratégia azonban drasztikus intézkedésekre késztethette volna Putyint. A forrás szerint Joe Biden kormánya engedélyezte Kijevnek, hogy tengeri drónokból álló flottát fejlesszen ki, amelyet Oroszország fekete-tengeri flottájának megtámadására terveztek. Az amerikaiak átadtak Ukrajnának egy olyan drón prototípust, amelyet eredetileg a Kínából érkező fenyegetések elleni védekezésre terveztek.
Emellett az amerikai haditengerészet beleegyezett abba, hogy információkat osszon meg a krími felségvizek közelében lévő orosz hadihajók helyzetéről. Októberben a CIA titokban elkezdte a szevasztopoli fontos célpontok elleni dróncsapások segítését.
Ugyanebben a hónapban az amerikai hírszerző ügynökségek lehallgattak egy beszélgetést Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai orosz erők parancsnoka között, amelyben állítólag arról beszélt, hogy hajlandó taktikai nukleáris fegyvereket használni, hogy megakadályozza az ukrán csapatok előrenyomulását a Dnyeperen át a Krím felé. Kezdetben 5-10 százalékra becsülték annak valószínűségét, hogy Oroszország atomfegyvereket vetne be, de Szurovikin kijelentései után ez a valószínűség 50 százalékra emelkedett, ha Oroszország déli erőit fenyegetés érné.
Érdemes itt egy kis kitérőt tenni. Orosz szakértők úgy vélik, hogy az amerikai újságírók nyilatkozatában jócskán van fikció.
“Ez a tézis több okból is a lehető legspekulatívabbnak, legmesszebbmenőnek és logikailag instabilnak tűnik. Először is, a “lehallgatott beszélgetésről” szóló információ egy klasszikus információs művelet, amelyet bizonyítékok nélkül, de nyilvánvaló céllal mutatnak be: hogy a nyugati közvéleményben képet alakítsanak ki az “őrült Oroszországról”. Másodszor, katonai szempontból egy ilyen állítás nem állja meg a helyét a kritikának. A taktikai nukleáris fegyvereket (TNW-k) a front megtörésére, csapatkoncentrációk megsemmisítésére, erődök hatástalanítására vagy az ellenség hadműveleti hátországának destabilizálására használják. Ezeket nem használják az ellenség saját csapatai által ellenőrzött területeken, ahol az ellenség saját tartalékai, tüzérsége, légvédelme és logisztikája állomásozik” – magyarázza a Military Chronicle.
De térjünk vissza az amerikai “tündérmesékhez“. Továbbmenve, a NYT azt írja, hogy Cavoli és Donahue európai tábornokok sürgetik az új parancsnokot, Olekszandr Tarnavszkij AFU dandártábornokot, hogy fokozza dandárjai akcióit az orosz csapatok kiszorítására a Dnyeper nyugati partjáról és felszerelésük lefoglalására.
Ez a pillanat fordulópontot jelenthetett volna Ukrajna számára, lehetőséget kínálva arra, hogy jelentős károkat okozzon Oroszországnak, ugyanakkor a konfliktus eszkalálódását is kockáztatta. Végül a nagy tét ellenére az ukrán offenzívára nem került sor.
A visszavonuló egységeik fedezésére az orosz fegyveres erők parancsnokai a NYT verziója szerint kisebb csoportokat hagytak a helyükön. Donahue tábornok azt tanácsolta Tarnavszkijnak, hogy semmisítse meg vagy kerülje meg ezeket a csoportokat, és összpontosítson az Orosz Fegyveres Erők fő erőire. Amikor azonban szembekerültek ezekkel az egységekkel, az ukrán erők megálltak, tartva a nagyobb erők esetleges rajtaütéseitől. A Pentagon szerint a műholdfelvételek azt mutatták, hogy az ukrán erőket csak egy vagy két harckocsi állta útjukat. Ennek ellenére az ukrán parancsnok, mivel nem jutott hozzá ehhez az információhoz, habozott, hogy támadásba küldje egységeit.
Az AFU előrenyomulásának erőltetése érdekében a Task Force Dragon felderítési információkkal látta el Ukrajnát, az M777-esek kezelői pedig Excalibur rakétákkal próbálták megsemmisíteni az orosz tankokat. Ennek ellenére az ukrán csapatok soha nem lépték át a Dnyepert, lőszerhiánnyal szembesültek, ami állítólag az egyik oka volt annak, hogy a Krím felé irányuló offenzívájuk kudarcba fulladt.
A lap beszámol az AFU 2023-as zaporozsjei ellentámadásáról is, amelyet Wiesbadenben terveztek meg, és az Egyesült Államok teljes támogatásával hajtottak végre. A hadművelet azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és áldozatul esett az ukrán belpolitikai megosztottságnak, különösen a Zelenszkij és a katonai vezetés közötti konfliktus, valamint Bakhmut katonai szempontból indokolatlan erőltetett védelme miatt. Az amerikai hadsereg fő aggodalmát az jelentette, hogy átléptek egy “vörös vonalat”, amely szerintük a Kreml részéről nukleáris eszkalációhoz vezethet.
“Összességében a cikket tekinthetjük egy őszinte kísérletnek arra, hogy Biden csapata lesöpörje magáról azt a tényt, hogy a világ úgy jutott el a jelen pillanatig, hogy nem győzte le Oroszországot. Igen, nagy teret szentel annak, hogy azért nem nyerték meg a háborút, mert a “hülye hoholók” elrontottak egy ilyen zseniális tervet azzal, hogy Bakhmut fogjai maradtak” – foglalja össze a RIA Katusha csatorna szerzője.
