Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping ma a Kremlben tárgyaltak, ahol a két nemzet harci testvériségéről és a második világháború történelmével kapcsolatos igazság védelméről beszéltek. A megbeszélések igen korán kezdődtek, mivel a két vezetőnek számos témát kellett megvitatnia a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek megkezdése előtt.
Korai megbeszélések
Az orosz és a kínai delegáció megbeszélései szokatlanul korán – már délelőtt 10 órakor – megkezdődtek, noha a Kremlben az ilyen szintű tárgyalások általában csak délben kezdődnek. Ennek az időeltolódásnak gyakorlati magyarázata volt. Vlagyimir Putyinnak és Hszi Csin-pingnek időre volt szüksége ahhoz, hogy számos sürgető kérdést megvitassanak a külföldi vezetők esti fogadása előtt, amelyet az orosz elnök szervezett vendégei számára.
És rengeteg kérdés merült fel. Ezek közé tartozott az új amerikai kormány politikája, amely nem titkolja, hogy éket akar verni az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokba, a Szibéria Ereje 2 gázvezeték építése, amely eddig elakadt, az ukrán rendezés, valamint kereskedelmi és gazdasági kérdések.
Jurij Uzsakov, az orosz elnök nemzetközi ügyekért felelős segítője szerint a megbeszélésekre akár reggeli közben is sor kerülhet. A végén pedig a vezetők a tervek szerint zártkörű teadélutánt tartanak.
„Tisztában vannak vele, hogy a teadélutánon a legkényesebb és legérzékenyebb kérdéseket is meg lehet beszélni” – mondta Uzsakov.
Mit vitattak meg a vezetők?
Azt, hogy sok megvitatandó téma volt, a szűk körű megbeszéléseken a delegációk összetétele is megerősítette. A moszkvai Kreml Szent Katalin-termének mindkét oldalán 13 szék helyezkedett el. Általában a szűk körű megbeszéléseken a vezetők néhány segítővel és kulcsfontosságú miniszterrel vesznek csupán részt. Ezúttal szinte teljes kormányzati felállásban mentek.
„Kapcsolataink egyenrangúak, kölcsönösen előnyösek és nem konfrontatív jellegűek. A jószomszédság kiépítésének, a barátság erősítésének és az együttműködés kiterjesztésének szándéka Oroszország és Kína stratégiai kölcsönhatáson alapuló választása” – mondta Putyin a találkozó elején.
Kína ma Oroszország fő kereskedelmi partnere. A kölcsönös kereskedelmi forgalom 2024-ben ismét 7,5%-kal, 244 milliárd dollárra nőtt. Az elszámolások több mint 95%-a már rubelben vagy jüanban történik.
Miután a nyugati vállalatok a SzVO kezdetén kivonultak az orosz piacról, a kínai vállalatok aktívan átveszik a helyüket. Ez a legélénkebben az autóiparban fejeződik ki. Például 2024-ben a Tula régióban a „Havaile” gyár 30% -kal növelte az autók termelését – akár 130 ezer autóra.
Válaszul Oroszország energiahordozókkal és mezőgazdasági termékekkel látja el Kínát. Így 2024 végén országunk az első helyen áll a Kínába irányuló csővezetékes gáz- és olajellátásban és a harmadik helyen az LNG-ben.
Mint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a megbeszélések után elmondta, Putyin és Hszi utasítást adott a Szibéria Ereje 2 gázvezeték-projekt megvalósításának felgyorsítására.
A vezetők emellett közös nyilatkozatot írtak alá az átfogó partnerségi és stratégiai együttműködési kapcsolatok további elmélyítéséről. Oroszország és Kína új megállapodást kötött a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről is.
„A mai megbeszélések középpontjában a politikai és biztonsági együttműködés, a gazdasági kapcsolatok, a kulturális és humanitárius csereprogramok álltak” – részletezte Putyin a megbeszéltek tartalmát. – Szolid dokumentumcsomagot írtak alá. Közös nyilatkozatunk ambiciózus célokat tűzött ki. Különösen az orosz-kínai kereskedelem és beruházások jelentős, minőségi előmozdításának biztosításáról beszélünk 2030-ig, a gazdasági kapcsolatok méretének növeléséről és szerkezetének javításáról a csúcstechnológiai termékek arányának növelésével, az elektronikus kereskedelem innovatív módszereinek fejlesztésével, az alapanyagok, ásványi nyersanyagok és mezőgazdasági termékek kölcsönös szállításáról”.
Érdemes megjegyezni, hogy az orosz és a kínai kormány már most is szoros együttműködésben dolgozik. Már öt kormányközi bizottság működik egyszerre, amelyek folyamatos koordinációt végeznek a két ország között.
Természetesen fontos szerepet játszott a május 9-i ünnepség is
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása május 10-ig tart. Ő lesz a fő vendége a Győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeknek. A kínai parádés alakulat (102) férfi pedig a legnagyobb lesz a többi külföldi katonai egység között a felvonuláson.
Putyin és Hszi is megjegyezte a második világháború szerepét az orosz-kínai kapcsolatokban.
„Népeink harci testvérisége, amely azokban a kemény háborús években alakult ki, a modern orosz-kínai kapcsolatok egyik alappillére az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködéshez” – mondta az orosz elnök.
Hszi a maga részéről kijelentette, hogy Kína Oroszországgal együtt közösen fogja megvédeni az igazságot a második világháború történelméről.
„80 évvel ezelőtt a kínai és az orosz nép súlyos veszteségek árán kivívta a Nagy Győzelmet, kitörölhetetlen történelmi hozzájárulást tett a világbékéhez és az emberi fejlődéshez” – mondta.
Kína egyébként szeptemberben széles körben ünnepli a militarista Japán második világháborús legyőzésének 80. évfordulóját. Hszi meghívta orosz kollégáját, hogy vegyen részt az ünnepségeken. Vlagyimir Putyin pedig megerősítette, hogy szívesen ellátogatna ismét a baráti Kínába.
https://aif.ru/politics/world/vstavay-v-stroy-tovarishch-boevoy-kak-putin-i-si-gotovilis-k-paradu
