Az orosz elnök nyilatkozata a médiának

A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójára rendezett ünnepségek zárásaként Vlagyimir Putyin nyilatkozatot tett a tömegkommunikációs eszközök képviselőinek, amelyben összefoglalta a május 7–10. között végzett munkát.

2025. május 11.

02:00

Moszkva, Kreml

Jó estét, vagy inkább már jó éjszakát. Üdvözlök mindenkit. Tisztelt hölgyeim és uraim! Tisztelt kollégák!

Még egyszer szeretnék gratulálni mindnyájuknak a Nagy Győzelem ünnepén! Köszönetet mondok barátainknak, külföldi partnereinknek, akik ezekben a napokban velünk voltak Moszkvában az évfordulós ünnepségeken, hogy tisztelegjenek a győztesek generációja előtt.

Tisztelettel adózunk mindazoknak, akik hozzájárultak a nácizmus felett aratott közös győzelemhez, köztük szövetségeseinknek az antihitlerista koalícióban: Kína katonáinak, az európai antifasiszta ellenállás résztvevőinek, az afrikai népi felszabadítási mozgalmak harcosainak az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint a latin-amerikai országokból érkezett önkénteseknek.

Barátainkkal és gondolkodásunkban hozzánk közel állókkal közös emlékek és a történelem, a szabadságért harcoló igazi hősök tettei iránti tisztelet, valamint természetesen a jövőért, egy igazságosabb és biztonságosabb világ megteremtéséért viselt felelősségünk köt össze minket. Pontosan azok a kérdések, amelyek közvetlenül befolyásolják az egész világközösség – Eurázsia és a világ más régiói – stabil, fenntartható fejlődését, álltak a Moszkvában tartott kétoldalú és többoldalú találkozók középpontjában.

Természetesen ezek a találkozók különleges, ünnepélyes, ünnepi hangulatban zajlottak, ugyanakkor rendkívül tartalmasak voltak, tele politikai, gazdasági és humanitárius témákkal.

Összegezve, és szeretném most ezt megtenni, elmondanám, hogy négy nap alatt – május 7-től 10-ig – hivatalos látogatások keretében fogadtuk három külföldi állam – a Kínai Népköztársaság, a Venezuelai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság – vezetőit.

Ezenkívül 20 kétoldalú találkozóra került sor a FÁK, Ázsia, Afrika, a Közel-Kelet, Európa és Latin-Amerika országainak vezetőivel. Összesen 27 államfő vett részt az ünnepségeken a FÁK-ból, Ázsiából, Afrikából, a Közel-Keletről, Európából, Latin-Amerikából, valamint körülbelül 10 nemzetközi szervezet vezetője. További hat ország magas szintű képviselettel volt jelen.

A külföldi delegációk és nemzetközi szervezetek ilyen széles körű részvételében a közös Nagy Győzelem örök érvényű eszméi és értékei köré szerveződő valódi konszolidáció inspiráló bizonyítékát látjuk.

Hálásak vagyunk annak a 13 államnak, amelyik nemzeti fegyveres erőinek egységeit küldte a Vörös téri ünnepi felvonulásra. Az, hogy vállvetve vonultak fel a mi díszszázadainkkal, különleges energiával töltötte meg az ünnepet, a második világháborúban edzett harci testvériség szellemével.

Örömmel köszöntöttem személyesen a Koreai Népi Hadsereg parancsnokait, és a legmelegebb szavakat mondtam a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság különleges erők katonáinak és parancsnokainak, akik harcosainkkal együtt szakszerűen, hangsúlyozni szeretném, lelkiismeretesen teljesítették feladataikat a kijevi rezsim alakulatainak a Kurszk régió határvidékéről történő felszabadításában. Hangsúlyozom: bátorságot és hősiességet tanúsítottak, – ezt még egyszer szeretném elmondani – rendkívül professzionálisan jártak el, jó kiképzést és felkészültséget mutattak.

És természetesen minden állam vezetője számára különleges megtiszteltetés volt a tribünön üdvözölni a győzelem jubileumának fő hőseit – a második világháború veteránjait Oroszországból, Izraelből, Örményországból és Mongóliából.

Megjegyzem, hogy a fenyegetések, a zsarolás és az akadályok – egészen a légtér lezárásáig – ellenére néhány európai ország – Szerbia, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina – vezetői is eljöttek Moszkvába. Ismétlem: megértjük, milyen hatalmas nyomással kellett szembenézniük, ezért őszintén értékeljük politikai bátorságukat, szilárd erkölcsi álláspontjukat, döntésüket, hogy velünk együtt ünnepeljenek, tisztelegjenek a Nagy Honvédő Háború és a második világháború hősei emlékének, akik harcoltak szülőföldjükért és a barna pestis felszámolásáért az egész világon, az egész emberiségért, minden túlzás nélkül.

Számunkra fontos, hogy több millió európai, szuverén politikát folytató országok vezetői emlékeznek erre. Ez optimizmussal és reménnyel tölt el bennünket, hogy előbb vagy utóbb, többek között a történelem tanulságaira és népeink véleményére támaszkodva, elindulunk a konstruktív kapcsolatok helyreállítása felé az európai államokkal. Beleértve azokat is, akik ma is ragaszkodnak az oroszellenes retorikához és a velünk szemben nyilvánvalóan agresszív fellépéshez. Még mindig – ezt mostanában is láthatjuk – megpróbálnak velünk lényegében faragatlan módon és ultimátumokkal tárgyalni.

A XXI. században a valódi, egyenjogú kapcsolatok példája a Kínai Népköztársasággal fennálló átfogó partnerségünk és stratégiai együttműködésünk. Kína elnöke, Hszi Csin-ping volt a fő vendége a Nagy Győzelem 80. évfordulójára rendezett ünnepségeknek.

Rendkívül eredményes tárgyalásokat folytattunk, két közös nyilatkozatot fogadtunk el államfői szinten, és számos kormányközi megállapodást írtunk alá, amelyek olyan területeket fednek le, mint az energetika, a kereskedelem, a pénzügyek, a tudomány, a kultúra és még sok más. Mint már említettem, megállapodtunk abban, hogy szeptemberben hivatalos viszonzólátogatást teszek Kínába, a militarista Japán felett aratott győzelem 80. évfordulójára rendezett ünnepségekre.

Mélyen szimbolikus és logikus, hogy a második világháború végének 80. évfordulójához kapcsolódó legfontosabb, lényegében legjelentősebb emlékesemények éppen Moszkvában és Pekingben, azoknak az államoknak a fővárosában kerülnek megrendezésre, amelyek népei a legsúlyosabb megpróbáltatásokon mentek keresztül és a legmagasabb árat fizették a közös győzelemért.

Tisztelt kollégák, azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a moszkvai tárgyalások és találkozók során szóba került az ukrajnai konfliktus rendezésének kérdése is. Hálásak vagyunk minden vendégünknek, barátainknak a konfliktus iránt tanúsított figyelemért és az annak rendezése érdekében tett erőfeszítésekért. Ezért szükségesnek tartom, hogy külön kitérjek erre a témára.

Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy – mint tudják – Oroszország korábban többször is kezdeményezte a tűzszünetet, azonban ezeket a kezdeményezéseket az ukrán fél minden alkalommal szabotálta. Így a kijevi rezsim mintegy 130 alkalommal megsértette a március 18-tól április 17-ig tartó 30 napos – hangsúlyozom: 30 napos – moratóriumot az energetikai létesítmények elleni támadásokra, amelyet az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és én közösen hirdettünk meg.

Nem tartották be az Oroszország által kezdeményezett húsvéti fegyverszünetet sem: a tűzszünetet az ukrán alakulatok csaknem ötezer alkalommal szegték meg. Ennek ellenére a Győzelem Napjának ünneplésére – amelyet mi is szent ünnepnek tartunk, hiszen 27 millió áldozatot hoztunk – harmadik alkalommal hirdettünk fegyverszünetet.

Ugyanakkor ezt jeleztük azoknak a nyugati kollégáinknak is, akik véleményem szerint őszintén keresik a rendezés útját, álláspontunkat ebben a kérdésben, a tűzszünetről a Győzelem Napján, hogy a jövőben nem zárjuk ki a fegyverszünet meghosszabbításának lehetőségét – de természetesen csak azután, hogy elemeztük, mi történik ezekben a napokban, és hogy a kijevi rezsim hogyan reagál a javaslatunkra.

És mit látunk? Milyenek az eredmények? A kijevi hatóságok – önök, tulajdonképpen, ezt maguk is tökéletesen látják – egyáltalán nem reagáltak a tűzszüneti javaslatunkra. Sőt, miután bejelentettük a javaslatunkat – ami, mint emlékeznek, május 5-én történt –, a kijevi hatóságok már május 6-ról 7-re nagyszabású támadást indítottak. A támadásban 524 pilóta nélküli repülőgép és számos nyugati gyártmányú rakéta vett részt, egyidejűleg 45 BEK – pilóta nélküli motorcsónak – is bevetésre került a Fekete-tengeren. Valójában a mi általunk kihirdetett háromnapos tűzszünet alatt – 8-án, 9-én és 10-én – az történt, amit önök is láttak a tömegkommunikációs eszközökből, valójában az önök beszámolóiból ez egyértelmű volt: ebben az időben öt célzott támadási kísérlet történt az Oroszországi Föderáció államhatárán a Kurszk régióban és a Belgorod régió határán, pontosan a mi általunk kihirdetett tűzszünet idején. Ezenkívül további 36 támadás történt más irányokban. Mindezeket a támadásokat, beleértve a Kurszk és Belgorod régiók határán a Orosz Föderáció területére történő behatolási kísérleteket is, visszavertük. Sőt, katonai szakértőink szerint ezeknek semmilyen katonai jelentősége nem volt, kizárólag politikai okokból hajtották végre, és az ellenség nagyon nagy veszteségeket szenvedett.

Mint már mondtam, a kijevi hatóságok nemcsak elutasították a tűzszüneti javaslatunkat, hanem mint mindannyian láttuk, megpróbálták megfélemlíteni a Moszkvában ünnepségre összegyűlt államfők vezetőit. Tisztelt kollégák, amikor itt, Moszkvában találkoztam kollégáimmal, az a gondolat ötlött fel bennem, hogy kiket akartak megfélemlíteni azok közül, akik Moszkvába érkeztek a náci Németország felett aratott győzelem ünneplésére? Kit próbáltak megfélemlíteni? Hiszen azok, akik ideutaztak, nem tisztségük, nem beosztásuk miatt vezetők, hanem jellemük, meggyőződésük és hajlandóságuk miatt, hogy megvédjék meggyőződésüket. És kik próbálták megfélemlíteni őket? Azok, akik tisztelettel állnak előttük, tisztelegnek nekik és tapsolnak a volt SS-katonáknak? És akik nemzeti hősökké emelik azokat, akik a második világháború alatt Hitlerrel együttműködtek? Úgy gondolom, hogy ez egy nyilvánvalóan alkalmatlan eszközökkel végrehajtott merénylet, és azok, akik megkísérlik, nem állnak a maguk által várt cél magasságában.

Ismétlem: többször is javasoltunk lépéseket a tűzszünet érdekében. Soha nem utasítottuk el a párbeszédet az ukrán féllel. Ismét emlékeztetem önöket: nem mi szakítottuk meg a tárgyalásokat 2022-ben, hanem az ukrán fél. Ezért mindennek ellenére javasoljuk a kijevi hatóságoknak, hogy folytassák a 2022 végén általuk megszakított tárgyalásokat, folytassák a közvetlen tárgyalásokat. Hangsúlyozom, hogy minden előfeltétel nélkül.

Javasoljuk, hogy haladéktalanul, már jövő csütörtökön, május 15-én kezdjük meg a tárgyalásokat Isztambulban, ahol korábban folytak, és ahol megszakadtak. Mint tudják, török kollégáink többször felajánlották segítségüket a tárgyalások megszervezésében, és Erdogan elnök nagyon sokat tett azok megszervezéséért. Emlékeztetnék arra, hogy ezeknek a tárgyalásoknak eredményeként közös dokumentumtervezet készült, amelyet a kijevi tárgyalócsoport vezetője már aláírt, de a Nyugat nyomására egyszerűen a kukába került.

Holnap tárgyalásunk lesz Erdogan török elnökkel. Meg fogom kérni, hogy biztosítson lehetőséget a tárgyalások folytatására Törökországban. Remélem, hogy megerősíti elkötelezettségét az ukrajnai béke előmozdítása iránt.

Komoly tárgyalásokra készülünk Ukrajnával. Ezeknek az a célja, hogy megszüntessük a konfliktus alapvető okait, és hosszú távú, tartós békét teremtsünk a történelmi perspektívában. Nem zárjuk ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a során sikerül megállapodni valamilyen új fegyverszünetről, új tűzszünetről. Egy valódi fegyverszünet, amelyet nemcsak Oroszország, hanem az ukrán fél is betartana, az első lépés lenne – ismétlem – a hosszútávú, tartós béke felé, és nem a fegyveres konfliktus folytatódásának előzménye, miután az ukrán fegyveres erők újrafegyverkeztek, feltöltődtek, és lázasan ásták az árkokat és új támaszpontokat. Kinek kell ilyen béke?

A javaslatunk, úgy mond, az asztalon van. A döntés most az ukrán hatóságokon és azok felettesein múlik, akiket úgy tűnik, hogy személyes politikai ambícióik vezérelnek, és nem a népeik érdekei, és akik az ukrán nacionalisták által folytatni akarják a háborút Oroszországgal.

Ismétlem: Oroszország minden előfeltétel nélkül kész a tárgyalásokra. Jelenleg harci cselekmények, háború folyik, mi pedig azt javasoljuk, hogy folytassuk a tárgyalásokat, amelyeket nem mi szakítottunk meg. Mi ebben a rossz?

Azok, akik valóban békét akarnak, nem tehetik, hogy ezt ne támogassák. Ezzel együtt szeretném ismét kifejezni hálámat a közvetítői tevékenységért, az ukrán válság békés rendezésére irányuló erőfeszítésekért, amelyeket külföldi partnereink, köztük Kína, Brazília, az afrikai és közel-keleti országok, valamint az utóbbi időben az Egyesült Államok új kormánya tesznek.

Végezetül szeretnék még egyszer köszönetet mondani mindazoknak, akik velünk együtt ünnepelték a nácizmus felett aratott győzelem 80. évfordulóját. Biztos vagyok benne, hogy az a szolidaritás és egyetértés, amely ezekben a napokban Moszkvában összekötött minket, a jövőben is segíteni fog abban, hogy eredményes együttműködést és partnerséget építsünk a haladás, a biztonság és a béke érdekében.

Megragadva az alkalmat, szeretném kiemelni a világ hírügynökségeinek, televíziós csatornáinak és sajtóorgánumai újságíróinak óriási szerepét, akik tudósítottak az évforduló alkalmából rendezett ünnepségekről, a több órás tárgyalásokról és munkamegbeszélésekről. Sokat tettek azért, hogy a világ különböző országaiban élők is átérezhessék a moszkvai ünnepi napok egyedülálló hangulatát. Természetesen köszönöm önöknek ezt a találkozót is, mivel elég későn zajlik, és természetesen mindenki már biztosan fáradt.

Nagyon köszönöm a figyelmüket, mivel már majdnem fél három, vagy már több mint fél három van Moszkvában, Isten velük.

Nagyon köszönöm a figyelmüket. Viszontlátásra.