Az EU 2025 októberétől átvizsgálhatja a csevegéseidet – itt van minden, amit tudunk

Dánia 2025. július 1-jén vette át az EU[vjetunió] elnökségét, és az első intézkedései között a törvényhozók gyorsan újra napirendre tűzték a vitatott, a gyermekek szexuális bántalmazásával (CSAM) kapcsolatos átvizsgálási törvényjavaslatot.

A kritikusok által „csevegés-ellenőrzésnek” titulált törvényjavaslat célja, hogy új kötelezettségeket vezessen be az Európában működő összes üzenetküldő szolgáltatás számára a felhasználók csevegéseinek átvizsgálására, még akkor is, ha azok titkosítva vannak.

A javaslat azonban 2022 májusa óta nem tudta megszerezni a szükséges többséget, és Lengyelország elnöksége volt az utolsó, amely feladta ezt a tervet.

Dánia a csevegés-ellenőrzés elkötelezett támogatója. Az új szabályok már 2025. október 14-én elfogadásra kerülhetnek, ha a dán elnökségnek sikerül középútat találnia a tagállamok között.

A dán parlament még nem hozta nyilvánosságra az új kompromisszumok tartalmát. A cikk írásának pillanatában tudjuk, hogy a héten (július 11-én) újabb ülésre kerül sor, amelyen a törvényhozók várhatóan október 14-én tárgyalják meg a törvényjavaslatot (lásd a napirend 31. oldalát).

Azt is tudjuk, hogy a dán EU-elnökség céljai között szerepel az a kötelezettségvállalás, hogy „a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során a digitális fejlesztések rendészeti célú felhasználásának erősítésére összpontosítanak, miközben foglalkoznak az új technológiák bűncselekményekhez vagy káros célokhoz való visszaélésszerű felhasználásával is” – olvasható Dánia programjában.

Az úgynevezett Chat Control célja [a mesében – a szerk.], hogy megakadályozza a CSAM-tartalmak online terjedését az összes kommunikáció, különösen a titkosított kommunikáció átvizsgálásával. Az évek során azonban a javaslat néhány fordulatot vett, mivel a magánélet védelméért küzdő aktivisták, technológusok és még politikusok is aggályokat vetettek fel.

A szakértők attól tartanak, hogy ezek az új kötelezettségek aláássák a titkosítás védelmét. A titkosítás egy olyan technológia, amelyet a WhatsApp, a Signal, a ProtonMail és még a legjobb VPN-alkalmazások is használnak a felhasználók üzeneteinek olvashatatlan formába kódolásához, megakadályozva ezzel a jogosulatlan hozzáférést és garantálva a csevegések magánjellegét.

Az első változat szerint minden üzenetküldő szoftver szolgáltatónak kötelező lenne a magánüzenetek válogatás nélküli átvizsgálása a CSAM – az úgynevezett „ügyféloldali átvizsgálás” – felkutatására. A javaslat heves ellenreakciókat váltott ki, és az Európai Emberi Jogi Bíróság végül minden jogi erőfeszítést megtiltott.

Az első változat szerint minden üzenetküldő szoftver szolgáltatónak kötelező lenne a magánüzenetek válogatás nélküli átvizsgálása a CSAM felkutatására – az úgynevezett „ügyféloldali átvizsgálás”. A javaslat heves ellenreakciókat váltott ki, és az Európai Emberi Jogi Bíróság végül megtiltotta minden olyan jogi kezdeményezést, amely gyengítené a biztonságos kommunikáció titkosítását Európában.

2024 júniusában Belgium új szöveget javasolt, amely csak a megosztott fényképeket, videókat és URL-eket célozza meg, a felhasználók engedélyével. Ez a változat sem az iparágat, sem az EU tagállamokat nem elégítette ki kényszerítő jellege miatt. A belga szöveg szerint a felhasználóknak engedélyezniük kell a megosztott anyagok szkennelését a titkosítás előtt, hogy továbbra is használhassák a funkciót.

2025 februárjában Lengyelország megpróbált jobb kompromisszumot találni azzal, hogy a titkosított csevegések szkennelését kötelező helyett önkéntessé tette, és „megelőzésnek” minősítette. Bár a szakértők ezt a változatot „jelentős előrelépésnek” tartották, továbbra is aggódtak a tömeges megfigyelés kockázata miatt, és végül a törvényhozók nem tudták megszerezni a szükséges többséget.

Ezután várható, hogy a dán szöveg megpróbál olyan kompromisszumot találni, amely a legtöbb tagállam számára elfogadható.

Patrick Breyer, a német Kalózpárt korábbi európai parlamenti képviselője szerint Dániának elengedhetetlenül meg kell győznie Németországot a javasolt szövegről. Az új kormány a cikk írásának időpontjában még nem foglalt állást.

Az azonban biztos, hogy a vitatott CSAM-szkennelési törvényjavaslat messze nem az egyetlen javaslat, amely veszélyezteti a titkosítást Európában.

A legutóbbi ilyen kezdeményezés keretében az EU Bizottság 2025. június 24-én tette közzé ProtectEU stratégiájának első lépését, amelynek célja, hogy 2030-ra lehetővé tegye a bűnüldöző szervek számára a magánadatok dekódolását.