Andrej Belousov orosz védelmi miniszter december 17-én megerősítette, hogy a háborús időszakban bekövetkezett orosz fegyverkivitel visszaesésének megfordítására irányuló erőfeszítések sikeresek voltak, és megjegyezte: „Átálltunk egy új rendszerre az orosz fegyverek népszerűsítése érdekében szövetségeseink és partnereink körében. A fegyverek harci képességeinek bemutatását külföldi delegációk számára tartjuk, a külföldi hadseregek modernizációs programjaival összehangban.” „Több mint 20 ország képviselői vettek részt ebben a programban ebben az évben. Ez pozitív hatással volt a katonai-műszaki együttműködésre. Az elmúlt években először sikerült megfordítanunk a katonai export csökkenésének negatív tendenciáját, és növelni a szerződések portfólióját” – tette hozzá. Bár Oroszország a 2010-es években jelentős előnnyel a világ második legnagyobb fegyverkivitelével rendelkezett, és a hidegháború idején gyakran meghaladta az Egyesült Államokat az összesített exportban, pozíciója több egymással összefüggő tényező miatt jelentősen gyengült.
Az indiai légierő Su-30MKI vadászgépei – az egyik legsikeresebb orosz védelmi exporttermék a 2000-es és 2010-es években
Oroszország fegyverkivitelben betöltött pozíciójának hanyatlásával kapcsolatos általános aggodalmakra reagálva Oleg Jevtusenko, a Rostec állami vállalat ügyvezető igazgatója november elején a következőket mondta: „A világban kialakult nehéz helyzet és fő külföldi versenytársaink nyomása nem változtathatja meg stratégiai célunkat, amely az, hogy 2030-ig és 2036-ig megőrizzük második helyünket a fegyverkivitelben vezető országok globális rangsorában.” Kiemelte, hogy Oroszország globális piaci második helyének megőrzését elsősorban Franciaország és Dél-Korea jelentette verseny fenyegeti. Különösen Dél-Korea ért el jelentős sikereket mind a NATO-tagállamokba, mind a harmadik világba irányuló exportjában, miközben olyan piacokat is meghódított, mint India és Vietnam, amelyek korábban nagyobb mértékben támaszkodtak az orosz fegyverekre.
K9 Thunder önjáró tarack – az egyik legnépszerűbb dél-koreai védelmi exporttermék
Oroszország globális fegyverpiaci pozíciójának egyik fő kihívása a nyugati politikai nyomás fokozódása volt, amely arra irányult, hogy a világ országai ne szerezzenek be fegyvereket Oroszországtól. Bár ez a politika az 1940-es évek vége óta fennáll, az erőfeszítések 2010 közepétől fokozódtak, különösen 2017-től, amikor Donald Trump amerikai elnök aláírta az amerikai ellenségek szankciókkal való leküzdéséről szóló törvényt, amely kötelezte Washingtont, hogy gazdasági szankciókat vezessen be minden jelentős orosz fegyvervásárlóval szemben. Ennek eredményeként több vevő is visszalépett jelentős üzletektől, például Indonézia és Egyiptom lemondta a Su-35 vadászgépek beszerzését, míg még ennél is többen már a kezdetektől fogva elálltak a szerződéskötéstől. A Su-35 vadászgép volt az egyik legismertebb program, amelyet ez érintett.
Föld-levegő rakétavető a szerb hadseregben használt kínai HQ-22 rendszerből
A nyugati nyomásnak kevésbé kitett piacokon az orosz fegyverkivitel egyre nagyobb kínai versennyel szembesül, mivel a kínai fegyverek egyre nagyobb technológiai előnyt mutatnak orosz társaikkal szemben, gyakran csak kissé magasabb áron. Ennek eredményeként az orosz piaci részesedés Közép-Ázsiában és Afrikában különösen gyorsan csökkent. Bár a kínai fegyverek potenciális vásárlói is jelentős nyugati nyomással szembesültek, hogy ne válasszanak nem NATO-szabványú fegyvereket, ami hasonlóan előnyös a nyugati orientációjú gyártók, például Dél-Korea, Franciaország és Izrael számára, a kínai exportot célzó, az amerikai ellenségek szankcionálásával foglalkozó törvénynek megfelelő jogszabály hiánya gyakran politikailag biztonságosabb választássá tette őket. Jelentős példa erre Szerbia döntése, hogy visszavonja az orosz S-300 vagy S-400 hosszú hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzésére vonatkozó terveit, és helyette a kínai HQ-22-t vásárolja meg, ami bár kedvezőtlen az ország európai szomszédai számára, kevésbé heves ellenállást váltott ki.
A konfigurált Su-34 csapásmérő vadászgépek exportja várhatóan Algériába kerülnek szállításra
Az orosz fegyverkivitel volumenének 2025-ös visszaesésének lehetséges oka a nagy értékű Su-35 és Su-57 ötödik generációs vadászgépek több ügyfélnek történő eladása lehet. Szivárgott kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy Oroszország 48 Su-35 vadászgépet szállít az iráni légierő újrafelszerelésére, 14 Su-34 csapásmérő vadászgépet és két Su-57 ötödik generációs légi fölényre alkalmas vadászgépet Algériának, valamint hat Su-35-öt Etiópiának. Ez mindkét vadászgéptípus számára jelentős áttörést jelentett. Az év elején Algériába szállított Su-35-ösök után novemberben mindkét Su-57-es is megérkezett, és 2026-ban továbbiak érkezése várható az országba. Mindazonáltal Oroszország exportprofiljának fenntartási képessége továbbra is komoly kérdés, mivel az országnak nehézségeket okozott a fegyverprogramok teljesítése, ami azt jelenti, hogy a Szovjetunió felbomlásakor felszereléseinek számos teljesítménybeli előnye fokozatosan elveszett.
Három nyitott fegyvertérrel és Kh-58 sugárzásellenes rakétákkal felszerelt Su-57 vadászgép a 2025-ös Dubai Airshow-n
Oroszország globális védelmi piacokon betöltött pozíciójának gyengülése felgyorsulhat, mivel mind Kína, mind az Egyesült Államok fokozza a védelmi kutatás és fejlesztésbe történő beruházásait a geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának idején. Jelenleg sok minden attól függ, hogy Oroszország képes lesz-e megkötni egy jelentős szerződést Su-57 vadászgépek szállítására Indiába, amelyről az év nagy részében tárgyalások folytak, és amely megvalósulása esetén az ország legnagyobb exportbevételi forrását jelentené. India és Algéria ma messze a legnagyobb vevői az orosz fegyverrendszereknek, bár az Iránnal javuló kapcsolatok miatt ez az ország is jelentős vásárlóvá válhat, hogy lecserélje elavult, vietnami háborús korszakból származó földi és légi fegyverzetét. Felmerült annak a lehetősége is, hogy Oroszország vadászgépeket szállít Észak-Koreának, hogy ezzel segítse a tíz milliárd dollár értékű fegyverzet megvásárlásának finanszírozását, amelyet az országtól szerzett be, mivel a kelet-ázsiai állam különösen nagy vadászgép-flottával rendelkezik, amely nagyon nagy mennyiségű orosz exportot képes felvenni.
