BRICS-bővítés: Mi a jó Afrikának? (Archív cikk)

A johannesburgi csúcstalálkozót követően a kontinens a szervezet egyik fő célpontjává válik.

Andrey Maslov, a HSE Egyetem Afrikai Tanulmányok Központjának igazgatója és Daria Sukhova, a HSE Egyetem Afrikai Tanulmányok Központjának gyakornokának írása

A BRICS döntéshozói hagyományosan ötévente, a dél-afrikai csúcstalálkozó alkalmával fordítják figyelmüket az afrikai kérdésekre. A múlt havi találkozó sem volt kivétel, és a korábbi évekhez képest még nagyobb léptékű volt. Először küldtek meghívót a kontinens összes vezetőjének, és szinte mindenki válaszolt. A johannesburgi eseményen 19 afrikai ország vezetője vett részt, tíz országot alelnökök és miniszterelnökök, további tíz országot pedig külügyminiszterek, gazdasági miniszterek és pénzügyminiszterek képviseltek.

A csúcstalálkozó fordulópontot jelentett a BRICS számára, mivel valószínűleg ez volt a szövetség öt alapítójának utolsó találkozója a hagyományos formában. 2024. január 1-jén további hat állam csatlakozik teljes jogú tagként: az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Etiópia, Argentína és Irán.

Ennek eredményeként a világ leggyorsabban növekvő kontinensét, Afrikát nem egy, hanem három ország fogja képviselni a BRICS-ben. Egyiptom – és különösen Etiópia – meghívása a legtöbb megfigyelőt meglepetésként érte, de bátran állíthatjuk, hogy Afrika fejlődése és a BRICS kontinensen végzett munkája a csoportosulás napirendjének lényeges és állandó részévé válik.

Ebben a tekintetben Oroszországnak különös felelőssége van a következő csúcstalálkozó házigazdájaként, amelyet 2024 nyarán Kazanyban tartanak majd.

Afrika a BRICS-ért és a BRICS Afrikáért

A BRICS Etiópiába és Egyiptomba való terjeszkedése azt jelenti, hogy a csúcstalálkozókat gyakrabban tartják majd Afrikában, és a szervezet tevékenysége is bővül a kontinensen.

A BRICS égisze alatt már számos kezdeményezést jelentettek be a logisztika, az energia és a pénzügyek területén. Ezek mindegyike különböző léptékű és különböző sikerű. Sok érinti Afrika érdekeit, de eddig egyetlen projekt sem valósult meg Dél-Afrikán kívül. A BRICS Új Fejlesztési Bank (NDB) fontos szerepet játszhatna e programok finanszírozásában. A BRICS fizikai jelenléte Afrikában jelenleg az NDB afrikai regionális központjára korlátozódik, de ez is csak Dél-Afrikában finanszíroz projekteket.

Az NDB 2016 óta 14 projektet támogatott Dél-Afrikában, amelyek a közlekedési infrastruktúra, a vízellátó rendszerek és az energiaágazat fejlesztésére irányultak, valamint a környezetvédelemmel és a COVID-19 utáni helyreállítással foglalkozó projekteket. Az egyetlen, a területén kívül eső projekt – a Lesotho Highlands Water Project, Phase II – szintén Dél-Afrikát érinti, mivel annak vízellátásával foglalkozik. A legtöbb programot olyan kölcsönök nyújtásával hajtják végre, amelyek a projekt teljes költségét vagy legfeljebb a költségek felét fedezik. Egyes projektekhez a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank is nyújt finanszírozást.

Nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Fejlesztési Bank tevékenységei földrajzi diverzifikációt és következetesebb profilalkotást igényelnek.

A felek megállapodtak abban, hogy a “BRICS-partnerország” státusz megszerzésének konkrét kritériumait a következő csúcstalálkozóig kidolgozzák. Számos afrikai ország érdekelt lehet e státusz elnyerésében, ha az olyan gyakorlati előnyökkel jár, mint a finanszírozáshoz való hozzáférés, az élelmezésbiztonság területén nyújtott segítség, a közigazgatás digitalizálása, a BRICS energiaplatformja és mások. Más szóval, a “BRICS-partnerország” státusz lehetővé teszi, hogy a szervezet égisze alatt projektek valósuljanak meg. Minden érintett állam új fejlesztési lehetőségeket kap, és kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítja az ilyen projektek megvalósításához szükséges feltételeket.

Ki volt meghívva?

Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerint 23 ország jelentkezett, köztük a következő afrikai államok: Egyiptom, Etiópia, Szenegál, Nigéria, Algéria és Marokkó. A marokkói külügyminisztérium azonban cáfolta a dél-afrikai állítást, és Rabat tisztségviselői nem vettek részt a csúcstalálkozó eseményeiben. Ennek egyik oka a vitatott területnek számító Nyugat-Szahara képviselőinek jelenléte volt.

Etiópia és Egyiptom, valamint Dél-Afrika Moszkva régi és megbízható partnerei. Ezek az országok azonban nehéz kapcsolatokat ápolnak egymással. Ez elsősorban a GERD-gát miatt régóta fennálló konfliktusra vonatkozik, amelyet Etiópia a Nílus saját szakaszán épít, és amelyet Egyiptom a vízellátását fenyegető veszélynek tart. A BRICS-platform lehetővé teheti, hogy mindketten nemzetközi szinten tárgyaljanak a Nyugat beavatkozása nélkül. Segíthet továbbá az országoknak közös nevezőt találni a gazdaság területén anélkül, hogy a kérdés politikai oldala eszkalálódna. Eközben a BRICS számára ez egy jó lehetőség lesz arra, hogy kidolgozzák a résztvevők közötti gazdasági kapcsolatok létrehozásának mechanizmusait, még akkor is, ha különböző nézeteltérésekkel néznek szembe.

A csúcstalálkozó kezdetére Egyiptom már a BRICS Új Fejlesztési Bank részvényese lett, noha az ország továbbra is az afrikai kontinens egyik legeladósodottabb országa. Kairó külső adósságállománya 163 milliárd dollárt tesz ki, az egyiptomi font pedig folyamatosan leértékelődik. Emiatt az ország számára prioritást élvez az alternatív valuták használata a kereskedelemben és különösen az importban. Oroszország Egyiptom legfontosabb gabonaszállítója. A kereskedelem átváltása rubelre, jüanra, fontra és most már az Egyesült Arab Emírségek dirhamjára is fontos feladat lesz az elkövetkező években.

A BRICS-országokon belül Etiópia nem kevésbé jelentős módon fogja képviselni az afrikai kontinenst, mint Dél-Afrika. Etiópia az Afrikai Egységszervezet (OAU) egyik alapító országa, és az Afrikai Unió székhelyének ad otthont. Ezenkívül Addisz-Abebát széles körben Afrika diplomáciai fővárosának tekintik. Azonban, akárcsak Egyiptom esetében, a külső adósság problémája (28 milliárd dollár, amelynek jelentős része Kínának tartozik) jelentősen hátráltatta az ország fejlődését az elmúlt években. Etiópia adósságátütemezési folyamata most kezdődött el, és az új BRICS-partnerek, mint például az Egyesült Arab Emírségek, nemcsak kétoldalú alapon, hanem az NDB és más, a jövőben létrehozandó intézmények révén is részt vehetnek ebben a folyamatban.

Az algériai kormány is kérelmezte, hogy csatlakozzon a BRICS-országokhoz, és az NDB részvényese legyen, 1,5 milliárd dolláros kezdeti hozzájárulást ajánlva fel. Idén júliusban Abdelmadjid Tebboune algériai elnök Oroszországba és Kínába látogatott, és az algériai fél “ismételten tájékoztatta a kínai felet azokról a lépésekről, amelyeket Algéria BRICS-tagságának kérelmezése érdekében tett”, Kína pedig “üdvözölte Algéria pozitív szándékát, hogy csatlakozzon ehhez a csoporthoz, és megerősítette, hogy támogatja az e cél elérésére irányuló erőfeszítéseit”. Algéria azonban nem kapott meghívást.

Ha egy kormányváltás miatt Argentína visszavonná a jelöltségét, Oroszország elméletileg folytathatná a tárgyalásokat másokkal. Algéria – egy régi és hűséges barát – ideális képviselője lehetne a frankofón világnak a BRICS-ben, amíg a lehetőség nyitva marad. Ez lehetséges, mivel a részvételi kritériumokat és az új tagok felvételére vonatkozó eljárást meghatározó dokumentumot még nem hozták nyilvánosságra.

Oroszország a BRICS-ért és a BRICS Oroszországért

A dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozó előkészületeinek fontos részét képezték a júliusban Szentpéterváron megrendezett Oroszország-Afrika csúcstalálkozón folytatott tárgyalások. Ott pecsételték meg például a mélyebb BRICS-Afrika partnerség előmozdításának célját. Oroszország, amely a 2024-es BRICS-rendezvény házigazdája lesz, elő kívánja mozdítani a gazdasági együttműködési eszközök bővítését, valamint a tagok közötti, illetve az Afrikával való kapcsolatok struktúrájának kialakítását.

Moszkva számára különösen fontos, hogy a dollármentesítés rendszerszintű BRICS-kezdeményezéssé vált – és nemcsak a kereskedelem, hanem a beruházások, a banki tevékenység és a nemzetközi tartalékok terén is.  A BRICS-országok már most is sokat tesznek e tekintetben, többek között fizikai aranytartalékokat és egymás pénznemében képzett tartalékokat halmoznak fel, és csatlakoznak a pénzügyi üzenetek továbbítására szolgáló rendszerekhez. Azonban még sok a tennivaló.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozata szerint a pénzügyminiszterek és a központi bankok igazgatói feladatul kapták a nemzeti valuták kereskedelmének optimalizálását és hasonlókat, ami a BRICS pénzügyi intézményeinek szerepét hivatott erősíteni. Ez segíteni fogja az afrikai országokat abban, hogy leküzdjék a nyugati dominanciájú nemzetközi hitelezőktől – a Bretton Woods-i rendszer utódaitól – való függőséget, és eszközöket biztosít az energiaszegénység kezeléséhez és az élelmezésbiztonság biztosításához.

A fenntartható élelmiszer-ellátási láncok létrehozásának szükségességét is megállapították. Ez létfontosságú mind Afrika, mind az exportőrök számára, akiket a BRICS-en belül elsősorban Oroszország képvisel.

Az afrikai terjeszkedés nagymértékben Moszkvától függ. Az NDB a szankciók miatt elutasította az oroszországi projektek finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy ezek a pénzek most Afrikába kerülhetnek – különösen, hogy Egyiptom a bank egyik részvényese lett, és Etiópia valószínűleg hamarosan hasonló lehetőséghez jut. Mindenekelőtt azonban figyelembe kell venni Oroszország mint részvényes érdekeit és ajánlásait.

Ma Oroszország prioritásai a BRICS-en belül olyan konkrét projektek, mint a nemzetközi észak-déli közlekedési folyosó, valamint a logisztikai és egyéb közlekedési folyosók általános fejlesztése. Tervezik továbbá egy vagyonkezelői alap létrehozását a BRICS kutatási infrastruktúrájának támogatására.