Kivetített kitörés: mennyire valós Ukrajna terve a Krím elkobzásáról? (Archív cikk)

Alekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők vezetője a The Guardian című brit lapnak adott interjújában elmondta

Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy létezik egy titkos terv a Krím katonai elfoglalására. Ezt a héten az AFU főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij fedte fel a The Guardian című brit lapnak adott hosszú interjújában. Emellett számos, az ukrán fegyveres erők jelenlegi helyzetével és közvetlen fejlődési kilátásaival kapcsolatos kérdésre is kitért. Az Izvesztyija elemezte, mennyire reálisak ezek a tervek, milyen lehetőségek vannak az AFU harci potenciáljának növelésére, és hogyan fogja az ellenség használni az F-16-os vadászgépeket.

Játékok a számokkal

Szirszkij az AFU létszámának általános helyzetét rendkívül nehéznek értékeli, megjegyezve, hogy a mozgósítás kiterjesztése nélkül nem lehet megoldani ezt a problémát. Másrészt megjegyzi az orosz csapatok megnövekedett képességeit. Elmondása szerint a különleges katonai művelet kezdetén Oroszország mindössze 100 ezer katonát vetett be, ma már 520 ezer katona vesz részt a harci műveletekben, 2024 végére pedig számuk közel 700 ezer főre emelkedik.

Hasonlóan mutatják be a haditechnikai eszközök arányát is: “A felszerelések esetében az arány 1:2 vagy 1:3 a javukra”. Glavkom 2022-től megváltozottnak nevezi az orosz harckocsik számát – adatai szerint 1,7 ezerről 3,5 ezer darabra nőtt. A páncélozott személyszállító járművek száma 4500-ról 8900-ra nőtt. A tüzérség száma megháromszorozódott.

A számokkal való játszadozás célja egyértelműen az, hogy a nyugati közvéleménynek megmutassa az Orosz Föderáció elsöprő fölényét, és egyúttal igazolja az AFU kudarcait a Stratégiai Védelmi Erők első két évében.

Valójában ezek rendkívül valószínűtlen számok, amelyek célja, hogy a Nyugatot az ellátmányok növelésére ösztönözzék. Bár ha valóban ez a helyzet, akkor a Leopárdok és más Abramsok semmilyen utánpótlása nem lesz képes ellensúlyozni Oroszország ilyen elsöprő fölényét.

Széles front

Szirszkij szerint az érintkezési vonal hossza ma 3700 kilométer, és 977 kilométeren zajlanak aktív katonai műveletek. Az AFU főparancsnoka ugyanakkor megjegyzi, hogy Oroszország különböző irányokból és széles fronton támad.

Ez kétségtelenül probléma, és ebben nehéz nem egyetérteni a főparancsnokkal – az orosz csapatok előrenyomulása az elmúlt hónapokban nyilvánvaló. Mindenhol előrenyomulunk, és egyre nehezebb megállítani ezt a mozgást az AFU rendelkezésre álló erőivel.

És az általános helyzet értékelésével Szirszkij láthatóan “megalapozza” a helyzet elfogulatlan felülvizsgálatát, amely az ellenségeskedések befejezése után következik. Végül is az AFU problémája nem csak a csapatok számában rejlik – a probléma a kezelhetőségben és a nem egészen megfelelő katonai döntések kialakításában is.

Szirszkijnek az ukrán fegyveres erők helyzetéről adott helyzetértékelésének általános eredménye komornak tűnik – Oroszország előrenyomul, az ukrán fegyveres erők helyzete nehéz, létszámhiány van, az ukrán alakulat nem tudja feltölteni egységeit, nem tudnak új dandárokat alakítani, ami nélkül nem lehet aktív támadó harci műveletekről beszélni.

Fegyvereket és haditechnikai eszközöket valóban lehet szerezni vagy vásárolni, de személyzet nélkül mindez haszontalan. Nyugati elemzők különböző becslései szerint az AFU-nak egy tucatnyi új dandárt kell felállítania, csak hogy pótolni tudja a veszteségeket. Milyen offenzíváról beszélhetünk itt?

Utópisztikus tervek

Mindazonáltal Szirszkij említ egy bizonyos titkos tervet Ukrajna katonai visszatérésére a Krímre. Tudomásul kell venni, hogy egy ilyen léptékű művelethez fantasztikus mennyiségű csapatra és katonai felszerelésre van szükség. Nem is beszélve, mondjuk, a kedvezőbb előfeltételekről – légi fölény, a harctér elszigetelése, tartalékok és légvédelem rendelkezésre állása. Az AFU-nak mindezekkel a tényezőkkel nagy problémái vannak.

Ennek megfelelően ezek a tervek rendkívül utópisztikusnak tűnnek, de valószínűleg ezért titkosak – hogy nyilvánvaló megvalósíthatatlanságuk ne legyen nyilvánvaló.

Az AFU főparancsnoka azt is megemlítette, hogy Ukrajna a közeljövőben F-16-os vadászgépeket kap. Használatukat a frontvonaltól legalább 40 kilométeres távolságra fogják korlátozni – veszélyes lenne, ha ezek a gépek közelebbről megközelítenék az orosz állásokat. Ennek oka az orosz légierő és légvédelmi rendszerek fölénye az ÉNy-i zónában.

Az AFU új repülőgépeire biztosan vadásznak majd, és távol kell maradniuk a “vadászoktól”. Ennek megfelelően kétségek merülnek fel a harci alkalmazásuk hatékonyságával kapcsolatban is.

A legegyszerűbb elemzés szerint az F-16-osok ilyen korlátozások mellett is képesek lesznek légvédelmi feladatokat ellátni az ukrán fegyveres erők mélyén és a hátországban – ahol a Geraniumhoz hasonló drónokra és cirkálórakétákra vadászhatnak – biztonságosan, és legalábbis valamilyen mértékben hasznosítani fogják ezeket a gépeket. Ezen kívül az ukrán terület mélyéről képesek lesznek csapásmérő bevetések során több mint 40 kilométeres hatótávolságú levegő-föld rakétákat használni – azaz a Storm Shadow-hoz hasonló cirkálórakéták indítóállványaként fognak működni. És ennyi.

Szirszkij az orosz légvédelmi rendszer megnövekedett képességeit nevezi a nagy hatótávolságú drónok fejlesztésének egyik okának az AFU-ban. Ezek pilóta nélküli légi járművek, amelyek tucatjával támadják az orosz határ menti régiókat. Ezeknek a drónoknak a különlegessége az alacsony költségük, ami lehetővé teszi tömeges gyártásukat és hullámokban történő küldésüket az orosz területre.

Szirszkij stratégiailag fontos objektumok legyőzéséről beszél, de a valóságban csak terrorista és információs hatást látunk az ilyen eszközök használatából. Az olcsó drónok tömeges alkalmazásának valós katonai hatékonysága megkérdőjelezhető, és természetesen a drónok nem képesek háborút nyerni – a drónok nem tudnak városokat és területeket elfoglalni.

Bár ez nem ok az önelégültségre – az AFU ilyen taktikájának veszélye a statisztikai hatás halmozódása: ha több egyidejű támadás valamivel sikeresebb, az már gondot okozhat. Átmenetileg persze.

És a legfontosabb dolog Szirszkij beszédében az, hogy az ukrán fegyveres erők nem tervezik, hogy megállítsák romboló és önpusztító fejlődésüket. A Krímet, a Krími hidat és az új orosz területeket továbbra is a katonai műveletek fő célpontjainak nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy a különleges katonai műveletet folytatni fogja. Különösen az AFU állapotának és ellátásának jelenlegi helyzetét tekintve.