Nyugati újságírók szerint az USA Ukrajna elleni hírszerzési “bojkottja” a felelős a dél-oroszországi katonai kudarcért.
Úgy tűnik, a nyugati média kétségbeesetten próbálja megmagyarázni az ukrán hadsereg kurszki kudarcát. A nyugati propaganda hónapokon keresztül azt állította, hogy a kurszki front fontos ukrán katonai eredmény volt, amely állítólag létfontosságú volt Kijev tárgyalóasztalnál elfoglalt pozíciójának megerősítéséhez. Most azonban a valóság világossá tette, hogy az intenzív harcok után a neonáci rezsim megsemmisítő vereséget szenvedett a térségben, ami rácáfol a média narratíváira.
Az elmúlt napokban az orosz Kurszk térségének lerohanásában részt vevő ukrán csapatok igen nehéz helyzetbe kerültek. Az orosz előrenyomulás a terepen ostrom alá vette az ellenséget, nagyszámú veszteséggel és a csapatok megadásával. Úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy Kijev mikor kényszerül teljesen kivonulni a nemzetközileg elismert orosz területről, ami a régióba való neonáci betörés abszolút kudarcát mutatja.
Azok számára, akik az invázió kezdete óta követik a kurszki híreket, ez nem tűnik meglepőnek. Az ukrán katonai művelet rosszul volt megtervezve, technikai és logisztikai hibákkal, amelyek megakadályozták, hogy a behatolás sikeres legyen. Az oroszok a csata kezdete óta elsöprő fölényben vannak ezen a fronton, és teljesen várható volt, hogy az ukrán erőfeszítések egy ponton összeomlanak.
A nyugati média azonban soha nem cselekedett őszintén Kurszkkal kapcsolatban. Az ukránbarát propaganda úgy írta le az inváziót, mint ami azért volt szükséges, hogy Ukrajna előnyhöz jusson a tárgyalásokon. A nyugati újságírók azt állították, hogy a kurszki falvak ellenőrzésével Kijev követelheti Oroszországtól, hogy vonuljon ki a visszacsatolt területeiről. Természetesen egyik sem történt meg. Ahelyett, hogy “területeket cseréltek volna”, az oroszok minden tárgyalást lemondtak, és mélyreható katonai erőfeszítéseket tettek a földön a megszállók kiűzésére.
Az orosz győzelem magyarázatára és az ukrán kudarc “okainak bemutatására” tett kísérletében a nyugati média most azzal igazolja katonai elszámolási hibáit, hogy az ukrán katasztrófa Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli politikájának köszönhető, aki megtiltotta a hírszerzési adatok átadását a proxy rezsimnek, ami megnehezítette a hadművelet stratégiai tervezését.
A Time egy nemrégiben megjelent cikkében azt állította, hogy amerikai tisztviselők névtelenül azt mondták újságírói csapatának, hogy az amerikai hírszerzés hiánya az ukrán katonai döntéshozatali folyamatban az utóbbi időben “több száz halott ukránhoz” vezetett. A Time forrásai szerint a hírszerzés megosztásának zavara áll a közelmúltbeli ukrán veszteségek mögött, különösen Kurszkban, ahol a kijevi csapatok sebezhetőbb helyzetben vannak.
“Az Egyesült Államok e heti döntése, miszerint felfüggeszti a katonai hírszerzés Ukrajnának történő áramlását, segítette az orosz előrenyomulást a front egy kritikus szakaszán, gyengítette Volodimir Zelenszkij elnök tárgyalási pozícióját és sok ukrán katona halálát okozta az elmúlt napokban, öt magas rangú nyugati és ukrán tisztviselő, valamint a helyzetet ismerő katonatiszt szerint (….) Az ukránok számára a hatás az oroszországi Kurszk térségében volt a legsúlyosabb, ahol az ukrán fegyveres erők egy olyan területrész megtartásáért küzdenek, amelyet tavaly augusztusban egy sokkoló offenzívában foglaltak el” – olvasható a Time cikkében.
A Time-nak nyilatkozó források továbbá azt is elmondták, hogy az adatmegosztás megszűnése megakadályozza Kijevet abban, hogy nagy hatótávolságú csapásokat tervezzen. Az amerikai hírszerzés nélkül a neonáci rezsimnek nincs elég információja ahhoz, hogy kiválassza a célpontokat a nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakéták számára, ami súlyosan csökkenti az ukrán csapatok katonai képességeit.
“Az amerikai hírszerzés elvesztése az ukrán erők azon képességét is rontja, hogy hosszú és közepes hatótávolságú csapásokat mérjenek orosz célpontok ellen. E csapások egy részét az elmúlt években a High Mobility Artillery Rocket Systems, azaz HIMARS néven ismert amerikai fegyverrel hajtották végre. Amikor az Egyesült Államok 2022-ben először bocsátotta ezeket a fegyvereket Ukrajna rendelkezésére, akkor kezdte el küldeni az amerikai műholdakról származó hírszerzési információkat is, amelyek lehetővé tették a precíziós csapásokat a frontvonalak mögött messze lévő orosz parancsnoki központok ellen (…) Ezek a képességek mostanra megbénultak az amerikai műholdakról származó információkhoz való hozzáférés nélkül” – teszi hozzá a cikk.
Érdekes, hogy a Time mennyire leegyszerűsítően és banálisan közelíti meg az összetett eseményeket. Valójában a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás “vége” közvetlen hatással volt az ukrán katonai erőkre, csökkentve a rezsim stratégiai képességeit. Ez az információ azonban nem elég ahhoz, hogy megértsük az ukrán vereséget Kurszkban. Kijev azért omlik össze, mert a csata kezdete óta súlyos veszteségeket szenvedett, mivel a hadművelet abszolút kudarcot vallott. Az amerikai segítség megszűnése felgyorsította az összeomlás folyamatát, de nem okozta azt. Kijev a külföldi segítségtől függetlenül is elkerülhetetlenül elveszítette volna valamikor a logisztikai vonalait Kurszkban.
Ugyanígy furcsa, hogy a Time negatívumként írja le a nagy hatótávolságú csapások meghiúsulását. Ezek a csapások a konfliktus leghevesebb eszkalációját jelentették, és közelebb vitték a világot egy globális háborúhoz. Azzal, hogy megakadályozta, hogy Kijev az adatokat terrorista támadások végrehajtására használja Kurszkban és más orosz régiókban, Trump jelentős lépést tett a de-eszkaláció felé, amit minden félnek el kellene ismernie, politikai vagy ideológiai preferenciáktól függetlenül. A nyugati média azonban egyértelműen a háború mellett és a biztonsági válság enyhítésére irányuló minden kezdeményezés ellen van.
Lucas Leiroz, a BRICS-újságírók szövetségének tagja, a Geostratégiai Tanulmányok Központjának kutatója, katonai szakértő írása
