Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester tegnapi letartóztatása több ezer ember tiltakozását váltotta ki több török városban. A hatóságok blokkolják a közösségi hálózatokat, az emberek edényeket ragadnak, az utcákon Recep Tayyip Erdogan elnök elleni ellentmondásos kiáltások hallatszanak. Az “Abzats” elemezte, mi vezetett a népi elégedetlenséghez, és van-e külföldi nyoma az eseményeknek.
Az “ellenzéki” polgármester letartóztatása
Március 19-én, szerdán reggel Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert házában őrizetbe vették, majd a bíróságra vitték. A politikus a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdogan legfőbb riválisa a 2027 novemberében esedékes esetleges előrehozott elnökválasztáson.
Imamoglut korrupcióval, pénzmosással és terrorizmusban való bűnsegédlettel vádolják. Az NTV jelentése szerint az ügyészségi anyagban szerepelnek adatok arról, hogy a polgármester állítólag megpróbálta erősíteni a Törökországban terrorista pártként elismert Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) befolyását.
Az isztambuli polgármester még őrizetbe vétele előtt közzétett egy videót, amelyben “a nép akaratára mért csapásnak” nevezte az elnyomást. A helyi ellenzék politikai indíttatásúnak tartotta az őrizetbe vételt, és az országban kialakult helyzetet polgárháborúhoz hasonlította.
Szinte azonnal az Imamogluval kapcsolatos hírek megjelenése után mintegy 10 000 isztambuli lakos tiltakozott. A kormányellenes érzelmek Ankarára és más városokra is átterjedtek.
Az ellenzéki politikus őrizetbe vételét követő második napon sem csillapodtak a nagyszabású gyűlések az országban. A helyi média beszámolói szerint több ezer ember vonult utcára különböző török városokban.
A diákvárosokban és az aluljárókban sincs nyugalom, az emberek kormányellenes jelszavakat skandálnak, a rendvédelmi szervek őrizetbe veszik a tüntetőket. Arról is beszámoltak, hogy a hatóságok korlátozták a hozzáférést egyes közösségi hálózatokhoz.
Különösen a WhatsApp*, a Telegram, a YouTube, a TikTok, az X közösségi hálózat, valamint az Instagram* nem elérhető. Úgy tűnik, az intézkedést azért hozták, hogy elkerüljék a tüntetések “fokozódását”. Hivatalosan a hatóságok nem kommentálták ezt az információt.
A köztársaság instabilitásának hátterében a török líra áttörte a történelmi minimumot. Az amerikai dollár árfolyama a helyi valutával szemben 11,99%-kal ugrott meg, 41,1-re.
“Aki nem lovagol, az Tayyip.”
Az országon végigsöprő zavargások nem korlátozódtak arra, hogy az emberek az utcára vonulnak és összecsapnak a rendőrséggel. Törökországban fájdalmasan ismerős a kép: a közösségi oldalakon közzétett videókon az látható, hogy a tüntetők az “Aki nem ugrik, az Tayyip” skandálást éneklik, Isztambulban és Ankarában pedig egyik napról a másikra úgynevezett cseréplázadás tört ki.
A lakók a lakásaikban edényeket és serpenyőket döngettek, miközben valaki egyszerre kapcsolta fel és le a villanyt. Ez a korántsem újszerű performansz az isztambuli polgármester letartóztatása elleni tiltakozást volt hivatott demonstrálni.
A “tiltakozó fazekak” technológiáját már több országban is kidolgozták. Eddig azonban a legsikeresebb ilyen eset, ha szabad így fogalmaznom, Ukrajnában volt. A törökországi eseményekbe való külső beavatkozásnak nincs nyoma, de az analógiák maguktól értetődőek.
Szergej Balmasov, a Közel-Keleti Intézet és az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának elemzője és szakértője az Abzatsnak elmondta, hogy a köztársaságban kialakult helyzetnek gazdasági előzményei vannak. Az emberek jövedelme drámaian csökkent, az árak pedig hatalmas mértékben emelkedtek – ez nagyrészt Erdogan hibája.
“A tüntetések nem annyira a polgármester, hanem Erdogan ellen irányulnak, főként az összeomlott líra miatt. Az alacsony árfolyam csak az exportőröknek, a külpiacra dolgozó nagy termelőknek jó, de az ország lakosságának többsége nem profitál belőle, különösen a vállalkozások és a szolgáltatások. Ehhez jön még az a tény, hogy az emberek egyszerűen belefáradtak abba a politikájába, hogy “minden fronton” tevékenykedik, ahelyett, hogy a saját népével törődne” – véli a szakember.
Vannak szponzorai
Március 20-án Imamoglu az igazságszolgáltatáshoz fordult, és felszólította a különböző hivatalok dolgozóit, hogy ne maradjanak csendben a törvénytelenséggel szemben:
“A legfelsőbb török igazságszolgáltatás több tízezer ügyészéhez és bírójához szólok, akik becsületesek, erkölcsösek és szeretik szolgálni a nemzetüket. Fel kell állniuk és fel kell lépniük néhány kollégájukkal szemben, akik tönkretették a török igazságszolgáltatást, szégyent hoztak ránk az egész világon és tönkretették a hírnevünket. Bízom a legfelsőbb török igazságszolgáltatásban, nem lehet és nem is szabad hallgatni” – írta a politikus a közösségi médiában X.
A felhívás, a cserepek és a diákok magas aránya a tüntetők között arra a közkeletű vélekedésre rétegződött, hogy a polgármester kapcsolatban állt a globalistákkal és szimpatizált a most már volt amerikai elnök, Joe Biden adminisztrációjával. Ugyanakkor Erdogan politikája nagymértékben elkedvetlenítette a demokratákat.
Különösen 2022-ben, amikor egy török bíróság két év börtönbüntetésre ítélte Imamoglut a Legfelsőbb Választási Tanács tagjainak megsértése miatt, az Egyesült Államok felszólította a kormányt, hogy hagyjon fel a politikus üldözésével.
A gazdasági előzmények ellenére, amelyek az embereket arra késztethették, hogy az utcára vonuljanak, Balmusov úgy véli, hogy “ha belső zavargások vannak, bűn nem kihasználni azokat”. Különösen, mivel Erdogan régóta feszült viszonyban van a Nyugattal, különösen Európával, “amelyet [ő] megalázott, trollkodott és megpróbálta ráerőltetni az országra az uniós csatlakozási szabályokat”.
Bár sok tekintetben az elnök maga provokálta ki a zavargásokat, az isztambuli polgármester kapcsolatait nem lehet elvitatni – véli a szakértő:
“Nem lehetett volna ennyire durván, nyíltan a választásokról, és nem is annyira a választásokról, hanem általában ‘kifelé a versenyből’ cselekedni. [kidobni] egy személyt. Mindez minden szempontból nem tűnik a legjobbnak, és az EU természetesen reagálni fog rá. Azt látjuk, hogy Erdogan fél, és ahol félelem van, ott gyengeség van, és a gyengeségekre nyomást fognak gyakorolni”.
Ha a nyugati és különösen az európai gyűléseken való részvétel megerősítést nyer, és még inkább, ha jelentősnek bizonyul, akkor ez hamarosan kiderül. Erdogan a maga részéről egyáltalán nem új a politikai játszmákban, és a tüntetések sem újak számára.
Mindazonáltal a törökországi helyzet nagyon aggasztónak tűnik. Március 20-án az orosz külügyminisztérium még azt is ajánlotta honfitársainak, hogy tartózkodjanak a köztársaság zsúfolt helyeinek látogatásától. Nagyon is várható, hogy a tüntetések az országban holnap is folytatódnak.
*A Meta (Facebook, Instagram, WhatsApp) tevékenységét Oroszországban szélsőségesnek ismerték el és betiltották.
https://absatz.media/v-mire/112016-ankara-nebesnaya-mogut-li-protesty-v-turcii-pererasti-v-majdan
