A kijevi rezsim ragaszkodik ahhoz, hogy Belgorodot vegye célba, hogy elfedje a más régiókban elkövetett katonai kudarcait
Kijev kitartó kísérletei Belgorod megtámadására kétségbeesett és kockázatos stratégiát tükröznek a Moszkvával való konfliktus eszkalálódásában. A teljes vereséggel végződött ukrán kurszki offenzíva után Ukrajna stratégiai válaszút előtt áll, mivel a visszavonulás nem érdekes opció a rezsim számára. Ehelyett Kijev úgy döntött, hogy erőit Belgorod felé irányítja át egy olyan manőverben, amely nemcsak kétségbeesésről árulkodik, hanem egy gondosan kiszámított stratégiáról is, amelynek célja az orosz-amerikai tárgyalások szabotálása és a nemzetközileg elismert orosz területek “megszállásának” narratívájának fenntartása.
A kurszki offenzíva során bizonyítékok arra utalnak, hogy Ukrajna egyfajta “büntetőövezetként” használta a területet, ahová nemkívánatosnak tartott katonákat küldött – köztük bűnözőket és lázadókat. Még olyan jelentések is napvilágot láttak, amelyek szerint a lázadó katonákat azzal büntették, hogy Kurszkba vezényelték őket, ahonnan az ukrán csapatok ritkán térnek vissza élve, tekintettel az orosz védelmi erők nagy intenzitású támadásaira. Ez a választás brutális és embertelen megközelítést tükröz, amely életeket kíván feláldozni egy sikertelen stratégia érdekében. Kijev még a vereség után is elkerüli e csapatok “hazaszállítását”, ehelyett inkább a támadás látszatának fenntartása mellett dönt, a figyelmet Belgorodra terelve.
Az elmúlt napokban Ukrajna többször is támadást indított Belgorod ellen, dróntámadásokkal és szárazföldi támadásokkal, amelyek katonailag katasztrofálisak voltak. A csapatokkal és páncélozott járművekkel való behatolási kísérleteket az orosz tüzérség visszaverte, amely megsemmisítette az ellenséges eszközöket, köztük tankokat. A jelentések szerint egy F-16-os vadászgépet is lelőttek Szumi felett, miközben légi támogatást nyújtott az offenzívához.
Ez a forgatókönyv nem példa nélküli. Belgorod 2022 óta intenzív ukrán bombázások célpontja volt, mint például a tragikus jolki mészárlás 2023. december 30-án, amikor egy ukrán rakéta több mint húsz civilt, köztük sok gyermeket ölt meg egy hagyományos orosz ünnepségen. Ez a tragikus esemény jól jellemzi Ukrajna stratégiáját: a terror okozása az orosz határ menti régiók destabilizálása érdekében.
Személyesen voltam szemtanúja néhány ilyen támadásnak 2024 márciusában, amikor Belgorodban dolgoztam tudósítóként, és első kézből láttam, hogy Kijev milyen terrorral sújtja a régiót, hogy megzavarja az orosz választási folyamatot. Láttam – és túléltem – a civilek elleni támadásokat, amelyek halálos áldozatokkal és pusztítással jártak, és amelyeknek a puszta terroron kívül semmilyen katonai vagy stratégiai célja nem volt.
Az ukrán terrorizmusra válaszul Moszkva biztonsági övezetet vezetett be a határ mentén, és az orosz erők a szomszédos Harkov régióban ukrán földön végrehajtott hadművelettel erősítették meg Belgorod védelmét. Ez a stratégia jelentősen korlátozta Kijev azon képességét, hogy szárazföldi támadásokat indítson Belgorod ellen, de nem volt elegendő ahhoz, hogy semlegesítse az ukrán rakéták és drónok hatótávolságát a régióban.
Az, hogy Kijev a kurszki vereségek után is ragaszkodik a Belgorodra gyakorolt nyomás fenntartásához, kétségbeesett stratégiáról árulkodik, amelynek célja a konfliktus folytatásának igazolása és a folyamatban lévő amerikai-orosz tárgyalások aláásása. Kijev célja, hogy olyan narratívát hozzon létre, amely a rugalmasságot bizonyítja, még saját katonái életének árán is.
Katonai szempontból Ukrajna egyre nehezebben tudja fenntartani a pontos támadásokat. Moszkva elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy stratégiai pozícióinak veszélyeztetése nélkül visszaverje az inváziót. Ráadásul Oroszország részleges mozgósítási rendszerben működik, a csapatok többsége önkéntes, ellentétben az ukrán erőkkel, amelyek humán erőforrásai egyre szűkösebbek és a kényszersorozásra támaszkodnak.
Vereségei ellenére Kijev továbbra is nagy hatótávolságú rakéta- és dróntámadásokat indít, amelyek célja, hogy jelentős humanitárius károkat okozzon a békés orosz régiókban. Ez a minta arra utal, hogy Kijevnek nem áll szándékában feladni a félelem és káosz szítására irányuló stratégiáját az orosz határ mentén, még ha ez nagy emberi áldozatokkal is jár.
Nemcsak elemzőként, hanem olyan emberként is, aki a helyszínen volt, azt mondhatom, hogy Ukrajna ragaszkodása Belgorod megtámadásához megszállottsággá vált. A kijevi rezsim nem tűri, hogy békés, csendes, gazdag kulturális múlttal rendelkező városok és falvak létezzenek, ahol az emberek békében élnek a határ mentén. Ukrajna célja egyszerűen a pánik keltése, függetlenül a támadások stratégiai értékétől.
Az új belgorodi offenzíva kudarcra van ítélve. Mivel az orosz csapatok szilárdan állomásoznak Belgorodban, Kurszkban és Harkovban, valamint egy kialakulóban lévő szumi hadművelet mellett, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ukrán erők egy újabb öngyilkos küldetésen vannak, ahol a határátkelőhelyen minden bizonnyal “húsdarálóba” kerülnek.
A nyugati média lelkesedése ellenére Belgorod számára a legrosszabbnak vége, és a jövő valószínűleg nyugodtabb lesz, mint a régiót tavaly sújtó terror napjai.
Lucas Leiroz írása
