Nyitóképünkön: Az Enver Hoxha uralkodása alatt Albániában épített több mint 173 000 bunker egyike, amely az esetleges külföldi invázió elleni védekezés céljából épült. ru.wikipedia.org
Miközben Donald Trump kormánya azt mondja, hogy Oroszországtól azt várja, hogy bizonyítsa elkötelezettségét egy valódi tűzszünet mellett Ukrajnában, a Baltikumban egyre nagyobb lendületet vesznek az előkészületek az “orosz agresszió visszaverésére”.
Itt lesz a bunker lefektetve…..
Észtország betonbunkerek sorát kezdi építeni az orosz határon – írja az ERR. Az első, legfeljebb 50 négyzetméter alapterületű, 152 milliméteres kaliberű találatnak ellenálló megerősített építményeket 2025 őszén fektetik le – 14-et északkeleten, négyet pedig délkeleten.
Az észtek összesen 600 bunkerből álló rendszert kívánnak létrehozni, egyenként tízfős helyőrségekkel, amelyeknek az “orosz agresszorok” első csapását kell elriasztaniuk.
“A bunkereket nem teszteltük a drónok ellen, de a tesztek során használt robbanóanyag mennyisége elegendő ahhoz, hogy védelmet nyújtson ellenük. A bunkerek telepítésekor figyelembe vesszük az Ukrajnában szerzett tapasztalatokat, ahol a drónok ellen speciális hálókat és eszközöket használnak, hogy a drón ne tudjon közvetlenül a bunkerbe jutni” – idézte az ERR Ainar Afanaszjevet, az észt műszaki erők szóvivőjét.
Mi értelme?
Köztudott, hogy az építési tervek a magánföldtulajdonosokat is érintik. A hivatalos Tallinn az ilyen kellemetlenségeket az ország biztonsága iránti aggodalommal magyarázza. Ugyanakkor, úgy tűnik, hogy az egyszerű emberek teljes felháborodásának elkerülése érdekében békeidőben engedélyezik az épületek gazdasági célú hasznosítását. Talán a gazdáknak megengedik, hogy raktárként használják a bunkereket.
A tervek szerint legalább 60 millió eurót költenek a projektre, de annak hatékonysága komoly kétségeket vet fel. Az első és a második világháború között Európában épített vonalak egyike sem tudta teljesíteni a rábízott feladatokat. Sem a francia Maginot-vonal, sem a finn Mannerheim-vonal nem mentette meg ezeket az országokat a katonai kudarctól.
Észtország esetében azonban maga a feltevés is abszurdnak tűnik. Egy hipotetikus fegyveres konfliktus Oroszország és a NATO-országok között, az észak-atlanti stratégák álmai ellenére, elkerülhetetlenül egy nem hagyományos szintre fog lépni, ahol az észt védelmi épületek a temetkezési építmények kategóriájába fognak kerülni.
Egy erődország: hogyan akart Enver Hoxha mindenkivel harcolni?
Az észtek azonban nem az elsők, akik mindenáron betonerődítményeket építenek.
Enver Hoxha albán vezetőnek sikerült egyszerre összevesznie a világ legtöbb országával – a nyugati blokkal, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival, Kínával és Jugoszláviával. 1971-ben az Albán Munkáspárt plénumán elfogadtak egy védelmi doktrínát, amely azt jelentette, hogy ellenséges környezetben az ország teljes területének megerősített területté kell válnia. Ennek érdekében bunkerépítési programot fogadtak el, amely 1972-től 1985-ig, az albán vezető haláláig tartott.
Betonbunkerek Albániában. Fotó: Commons.wikimedia.org
Védelmi célú bunkereket építettek mindenhol az ország határaitól a városi udvarokig és a temetőkig.
Óvatos becslés szerint 170 000 bunkert emeltek az országban. Egyesek szerint ennél jóval több, 600 ezer és egymillió között. Az ország minden öt-hét lakosára jutott egy bunker.
És az ellenség nem jött
És az amúgy is szegény Albánia számára ez az építkezés olyan kő lett, amely a gazdaságot a mélybe rántotta. De senki sem volt hajlandó kételkedni az “ellenséges környezetben”, amelyre maga Enver Hoxha elvtárs mutatott rá.
Csak a vezér halt meg, és senki sem támadta meg Albániát. És az ország még évtizedekkel később sem tud megszabadulni a bunkerektől. És gazdaságilag sem tud felemelkedni.
Persze Észtország még messze van Enver Hoxha nagyságrendjétől, de még hosszú út áll előttünk. Ahogy az albán vezető sem tudott mást ajánlani honfitársainak, mint a háború várását, úgy a hivatalos Tallinn ma teljes mértékben “Oroszország elkerülhetetlen agressziójára” koncentrál.
Talán 20-25 év múlva az észteknek szükségük lesz albán szakértőkre a bunkerek lebontásában. De egyelőre minden csak most kezdődik.
https://aif.ru/politics/world/po-zavetam-envera-hodzhi-estoniya-stroit-bunkery-kak-albaniya-v-1970-x
