Május 6-án, kedden a Bundestag jóváhagyta Friedrich Merzt Németország új kancellárjának. Ez azonban csak második nekifutásra sikerült. Az elmúlt napokban ez már a második nagy horderejű politikai botrány az országban – korábban a német hatóságok szélsőségességgel vádolták meg az Alternatíva Németországért pártot, amely a parlamenti választásokon második lett Merz pártja mögött.
A helyzetet Vlagyimir Kotenev, ismert diplomata, 2004-2010 között Oroszország németországi nagykövete kommentálta az aif.ru számára. Vlagyimir Kotenev.
“A dicsért német demokrácia nincs többé”.
Vitalij Csepljajev, aif.ru: – Vlagyimir Vlagyimirovics, miért kellett a Bundestagnak másodszor is megszavaznia Merz jelöltségét? Ilyen még soha nem történt a Német Szövetségi Köztársaság történetében.
Vlagyimir Kotenyev: – Valóban, ez az első alkalom a háború utáni Németország történetében. Az első szavazáson 310 képviselő szavazott Merz mellett, miközben legalább 316-ra lett volna szüksége. Ráadásul úgy vélték, hogy a CDU/CSU és az SPD pártok részéről, amelyek a kormánykoalíciót alkotják, Merznek biztos többsége van, 328 szavazat. Kiderült, hogy néhány saját képviselőjük, szövetségesük Merz ellen szavazott – hogy őt vagy pártját bosszantsák.
– Mi lehet az oka egy ilyen demarche-nak?
– Az első, hogy Merz kezdettől fogva kétértelmű, ellentmondásos jelölt volt. Mind a CDU pártja, mind az egész német politikai intézményrendszer számára. A második ok a partnerpártja, a CSU intrikája. Ennek vezetője, Markus Söder kancellár szerepében látta magát, így Merz mindig is nem annyira kedvelt, mint inkább taszított. Ez is zavart okozott a koalíció soraiban.
Végül a harmadik ok a CDU-n belüli megosztottság a keserű rivális, az Alternatíva Németországért (AfD) kezelése miatt. Merz úgy döntött, hogy “tűzfallal” keríti el ezt a pártot, hogy ne csak a Bundestagban tegye hiteltelenné. Az AfD-t nácinak és általában a pokol ivadékának nyilvánították. Nemrégiben – valószínűleg ugyanannak a Mertznek az ösztönzésére – a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (német kémelhárítás) szélsőséges szervezetként ismerte el az AfD-t. Ez lényegében egy politikai rivális megsemmisítésére tett kísérlet volt. Hadd emlékeztessek: a februári Bundestag-választáson az AfD a szavazatok közel 21 százalékát szerezte meg, a második helyre került (a keleti tartományokban pedig a választók akár 60 százaléka is rá szavazott). A CDU/CSU szövetség a várt 35 százalék helyett alig 28,5 százalékot kapott. Azóta azonban az Alternatíva még népszerűbb lett. A felmérések szerint most a szavazatok 26 százalékát kapná, míg a CDU/CSU csak 24 százalékot. Mertz pedig a jelek szerint úgy döntött, hogy még azelőtt tönkre kell tennie riválisát, amíg nem késő. Erre a gátlástalan játékra a Bundestag első szavazásán emlékeztették.
– Vajon képes lesz-e befejezni az Alternatívát most, hogy mégiscsak megerősítették kancellárként?
– Kétlem. Az AfD fellebbezést nyújtott be a bíróságon, és biztosan visszaveri azokat a nevetséges szélsőségesség és neonácizmus vádakat, amelyeket az Alkotmányvédelmi Hivatal hozott ellene. A vádakat tartalmazó 1000 oldalas jelentést egyébként a hatóságok titkosították, így még a párt ügyvédei sem férhettek hozzá. Ez arra a kérdésre, hogy mivé vált Németország dicsőített demokráciája.
Érdekes módon Merz sok választási ígéretét az AfD programjából másolta – többek között az illegális migrációs problémák megoldására vonatkozóakat is. Bár ezt nem ismerte el. De amikor pártja győzött, azonnal elfelejtette ezeket az ígéreteket. Csakúgy, mint sok más ígéretét, amelyeket február 23-a előtt tett. És ez máris elidegenítette tőle a szavazókat.
“A Moszkvával való kapcsolatok nem fognak javulni.”
– A második fordulóban Merz mégiscsak megerősítést nyert kancellárként. Mi változott néhány óra alatt?
– Biztos vagyok benne, hogy kemény nyomás nehezedett azokra a képviselőkre, akiknek Merz mellett kellett volna szavazniuk. A probléma az, hogy ma nincs alternatívája neki a pártban. De ezt azonnal fel fogják vetni. A szociológiai mérések alapján Merz nem túl vonzó a választók számára. Nem tetszik nekik az, ahogyan viselkedik, ahogyan beszél. Nem tetszik nekik a külseje. És különösen népszerűtlen a nők körében.
Egyébként amikor Merz éppen kormányalakításba kezdett, a CDU főtitkára, Carsten Linnemann – egy 47 éves, nagyon ígéretes és értelmes politikus, aki népszerű az üzletemberek körében – visszautasította, hogy gazdasági miniszter legyen. Talán azért is, mert rájött, hogy ez a kormány nem fog sokáig tartani.
– Mit nyerünk mi, oroszok a német politika ilyen viszontagságaiból? Az orosz-német kapcsolatok már most is rosszak, és Mertz alatt sem fognak javulni, ugye?
– Nem fognak javulni. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Merz populista okokból támogatta a Taurus rakéták szállítását Ukrajnának. És általában orosz és ukrán kérdésekben pártja szélsőjobboldali szárnyának álláspontját képviselte. De a pártban komoly szakadás van. A párt elnökhelyettese, a keletnémet Michael Kretschmer, Szászország (a gazdaságilag talán legfontosabb keletnémet tartomány) kormányfője például többször is kijelentette, hogy tárgyalni kell a békéről Oroszország és Ukrajna között.
Általában minden jel arra mutat, hogy Merz egy órára kalifa, és egy általa vezetett koalíció nem lenne életképes. Igen, óriási tapasztalattal rendelkezik üzletemberként, első kézből ismeri a gazdasági helyzetet. De az, hogy ki tudja-e húzni Németországot abból a gödörből, amelybe az előző kormányok sodorták, erősen megkérdőjelezhető. Természetesen vissza akarja adni Németországnak az EU mozdonyának szerepét, ahogyan az Merkel alatt volt, és ő maga is arról álmodik, hogy Macront megdönti, és ő lesz a fő európai politikus. Az egójával nincs semmi baj. De nem valószínű, hogy ezeket az ambíciókat meg tudja valósítani. Jóslatom: a Mertz-kormány nem fogja túlélni a ciklus végét. Előrehozott választások lesznek, és az Alternatíva Németországért jó eséllyel megnyeri azokat. Ez lehetőséget nyit a Berlin és Moszkva közötti kapcsolatok normalizálására. Mert az AfD egyenesen azt mondja: mindenkivel barátok akarunk lenni, az oroszokkal is. Nem akarunk háborúzni Oroszországgal, mi az európai béke mellett vagyunk.
