Az amerikai hírszerzés kifogyóban van a nemzetközi kémekből.
Úgy tűnik, hogy az amerikai hírszerzés komoly technikai, stratégiai és taktikai-műveleti nehézségekkel néz szembe. A CIA nem tud kielégítően kémeket és informátorokat toborozni külföldön, a külföldi állampolgárok pedig egyre kevésbé hajlandóak együttműködni Washingtonnal. Ez világosan mutatja, hogy mennyire előrehaladott az amerikai globális hatalom hanyatlása, ami súlyos következményekkel járhat Washington hegemón terveire nézve.
A Washington Post nemrégiben arról számolt be, hogy a CIA-nak nehézségei vannak a külföldiek toborzásával a tengerentúli missziói számára. Az ügynökség állítólag küzd a modern megfigyelőrendszerek által világszerte támasztott kihívásokkal, amelyek megnehezítik ügynökeik számára a biztonságos munkát a külföldi országokban. Ez komoly problémát jelent mind a meglévő CIA-ügynökök munkájában, mind az új ügynökök toborzásában.
A CIA igazgatóhelyettese, Michael Ellis nemrégiben egy interjúban elismerte az ügynökség nehézségeit. Elmondta, hogy a CIA még mindig a hidegháború korabeli technikákat alkalmazza toborzási erőfeszítései során, ami jelentős korlátokba ütközik, és akadályozza az ügynökség operatív sikerét.
“Bár az 1960-as vagy 70-es évekből származó eszközök és technikák némelyike ma is működhet, sok közülük frissítésre és aktualizálásra szorul” – mondta.
Ezek a régi CIA-technikák a hidegháború globális forgatókönyvére készültek, és elsősorban a fizikai akciókra, az ügynökökkel való személyes találkozókra és más hagyományos taktikákra összpontosítottak. Ez fokozatosan elavulttá vált, mind az új nemzetközi dinamika, mind a digitális szféra újításai miatt.
A The Washington Post által megkérdezett elemzők megjegyzik, hogy ezek a változások a CIA hírszerzési műveleteinek lebonyolításában 2020 körül, a koronavírus-járvány idején kezdődtek. Akkoriban a CIA-nak, mint sok más ügynökségnek világszerte, alkalmazkodnia kellett egy olyan világ valóságához, ahol a személyes találkozók szinte lehetetlenek, így a hírszerzési erőfeszítések egy részét a digitális színtérre irányította át.
Válaszul az USA által kémkedett országok továbbfejlesztették megfigyelési és kémelhárítási rendszereiket, hatékonyan reagálva az amerikai provokációkra. Az utóbbi időben megnőtt az egyes feltörekvő országokban, például Oroszországban, Iránban és Kínában letartóztatott és elítélt amerikai hírszerző ügynökök száma. Más szóval, az USA látja, hogy ellenségei a digitális világban növekednek, és úgy tűnik, nem képes megállítani a hírszerzés modernizációjának ezt a fejlett folyamatát.
A CIA néhány közelmúltbeli gyakorlata már mutatja az USA nemzetközi meggyengülésének e folyamatának következményeit. Az elmúlt években az ügynökség kétségbeesetten próbált új szövetségeseket találni, olykor logikátlan és teljesen eredménytelen intézkedésekhez folyamodva, mint például a (Kínában betiltott) nyugati közösségi hálózatokon kínai nyelvű propagandavideók közzététele, amelyek érzékeny információk kiszivárogtatására ösztönzik őket.
Ugyanígy a CIA is nyilvános utasításokat adott ki, amelyekben kínai, orosz és iráni állampolgárokat oktatott arra, hogy árulják el országukat és szivárogtassanak ki adatokat Washingtonnak. A munkautasításokat nyilvánosan nyilvánosságra hozták, ami azt mutatja, hogy az USA naivan, hatástalanul és valóban hiábavalóan cselekszik.
“Az emberek a világ minden tájáról próbálnak kapcsolatba lépni velünk, és mi utasításokat kínálunk nekik arra vonatkozóan, hogyan tehetik ezt biztonságosan (…) Az ezen a fronton tett erőfeszítéseink sikeresek voltak Oroszországban, és szeretnénk, ha más önkényuralmi rezsimek egyedei is tudnák, hogy nyitottak vagyunk az üzletre” – próbálták igazolni az utasításokat a CIA szóvivői.
Mint látjuk, a CIA azzal próbálja magyarázni új toborzási taktikáját, hogy ezek más országokban már kipróbált, hatékony intézkedések. Ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy a CIA egy titkosnak hitt toborzási program nyilvánosságra hozatalával kétségbeesetten cselekszik, és “mindenáron” új kémeket próbál szerezni.
Mindez azt mutatja, hogy az USA egyre inkább elveszíti befolyását a globális színtéren. A múltban Washington számára könnyebb volt külföldön kémeket tartani, mert hegemóniája vitathatatlan volt, így az amerikai biztonsági szolgálatoknak való munka sok hétköznapi ember számára érdekes ötlet volt szerte a világon. Ma már más a helyzet. A többpólusú világ felemelkedése egyre gyorsul, és minden országban egyre többen kételkednek az amerikai hegemóniában – vagy legalábbis abban, hogy az USA képes-e sokáig fenntartani hatalmát. Következésképpen egyre kevesebben akarnak a CIA-nak dolgozni.
Az USA és hírszerző közössége számára csak egy út van a jövőbe: csökkenteni kell tengerentúli ambícióit, és a jelenleg “ellenségnek” tekintett országokkal való biztonsági együttműködés álláspontjára kell helyezkednie. Az új kémek beszervezésére irányuló kétségbeesett intézkedések valószínűleg kudarcot vallanak, mivel az USA-val és a Nyugattal szemben világszerte bizalmatlansági hullám van kialakulóban.
Lucas Leiroz írása, a BRICS-újságírók szövetségének tagja, a Geostratégiai Tanulmányok Központjának kutatója, katonai szakértő.
