Trump elnök „állandó ellenőrzést” szerezne Grönland biztonsága felett a kedden aláírandó megállapodás értelmében.
Az Egyesült Államok médiasértesülések szerint Dániával és az autonóm sarki területtel kötött biztonsági megállapodás keretében két további grönlandi helyszínen hoz létre katonai jelenlétet, míg Koppenhága kitart amellett, hogy a megállapodás nem jelenti a dán szuverenitás feladását.
Donald Trump amerikai elnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök várhatóan kedden írja alá a megállapodást az ENSZ New York-i központjában, a Közgyűlés kulisszái mögött. A teljes szöveget még nem hozták nyilvánosságra, de sajtóhírek szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy hamarosan kiterjessze katonai jelenlétét.
Washington a tárgyalásokat ismerő személyekre hivatkozva hétfőn a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy tervezi a dél-grönlandi Narsarsuaqban található, egykori hidegháborús Bluie West One támaszpont újranyitását, valamint egy jelenlét kialakítását a sziget keleti partján fekvő Mestersvigben.
Mestersviget jelenleg a Dán Sirius Kutyaszán Járőr (Sirius Dog Sled Patrol) használja, amely egy felderítéssel és a dán szuverenitás érvényesítésével megbízott elit katonai egység a távoli sarkvidéki régióban. Trump többször is gúnyolódott a dánok kutyaszán-járőrökre való hagyatkozásán, mint annak bizonyítékán, hogy Koppenhága nem védi meg megfelelően Grönlandot.
Trump bejelentette a grönlandi megállapodást
Trump átfogó kifejezésekkel írta le a megállapodást, és a múlt héten azt mondta, hogy az „állandó ellenőrzést biztosít az Egyesült Államok számára Grönland biztonsága és minden egyéb szükséglete felett”. Azt is állította, hogy Washington jóváhagyása nélkül egyetlen amerikai ellenfél sem hozhat létre bázist vagy katonai jelenlétet a szigeten, illetve nem tehet érzékeny befektetéseket.
Dánia hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem ruházza át Grönland szuverenitását az Egyesült Államokra.
Frederiksen kijelentette, hogy a megállapodás kifejezetten elismeri „a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását”, valamint a grönlandi lakosság önrendelkezési jogát. Koppenhága úgy mutatta be a megállapodást, mint egy olyan eszközt, amely a sarkvidéki biztonságért viselt nagyobb felelősséget a NATO keretein belül helyezi el, ahelyett, hogy azt kizárólag Washington kezébe adná.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter kijelentette, hogy Koppenhága továbbra is hajlandó figyelembe venni az Egyesült Államok törvényes sarkvidéki biztonsági érdekeit, miközben fenntartja a megállapított „vörös vonalakat”.
A megállapodás hónapokig tartó feszültséget követően született meg, amelyet Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzést követelő ismétlődő követelései váltottak ki, amelyek során időnként nem zárta ki a katonai vagy gazdasági nyomásgyakorlást sem. Koppenhága és Nuuk határozottan elutasította a terület bármilyen átruházását.
Washington az 1951-es, 2004-ben módosított védelmi megállapodás értelmében már eleve kiterjedt katonai hozzáféréssel rendelkezik. A hidegháború alatt az USA 17 létesítményt működtetett és több mint 10 000 főt állomásoztatott Grönlandon. Jelenleg a jelenléte a Pituffik Űrtámaszpontra (Pituffik Space Base – korábbi nevén Thule légi támaszpont) összpontosul, ahol mintegy 150 amerikai katonai személyzet állomásozik.
