Szemelvények és háttérinformációk a fegyverkezési verseny és a társadalmi háttér
kapcsolatáról Anrei Martyanov, a Fekete Tengeri Flotta volt tisztje, geopolitikai elemző
cikkei alapján
1. rész
forrás: Andrei Martyanov blogja Reminiscence of the Future…
egyéb források jelölve
szerkesztette: Vánnyadt Bácsi
„A Vezérkar Nagy Katalin 1763-as rendeletével jött létre, az I. (Nagy) Péter által 1711-ben alapított Szállásmesteri Hivatalra alapozva.
”ebből két dolgot emelnék ki: az Orosz Vezérkar idősebb az Egyesült Államoknál. A másik, hogy a magyarul szállásmesternek fordított katonai funkció a Wikipédia szerint „egy katonai kifejezés, (… A) szárazföldi hadseregekben a kvartármester egy tiszt vagy legénységi tag, aki a logisztikát és az igényléseket felügyeli, kezeli a raktárakat vagy a laktanyákat, és elosztja az ellátmányokat és készleteket” azaz nem csupán a magyar elnevezésben implikált „szállás” -ért felel. Nem mintha a „szállás”, ahol az ember lehajthatja a fejét, nem lenne fontos.
Aki táborozott, vagy hosszabb távra utazott már, emlékezhet, milyen kényelmetlenségeket okoz az, ha otthon marad valami, például nem tudunk tüzet gyújtani, ha elázik az étel, ha külföldön kell pótolni egy cipőt, vagy mobiltöltőt, vagy, ne adj Isten! – betegek leszünk idegenben, és se gyógyszer, se nyelvismeret.
Képzeljük el, mekkora problémát jelenthet ez, ha nem egy ember vagy egy család, de nem is csak egy iskolai osztály utazik, hanem több ezer, tízezer katona, akik nem csupán a körülbelül normális 3000 kalóriát fogyasztják naponta, miközben életüket kockáztatva, minden időjárási körülmények között, technikai eszközöket használva törnek az ellenség FIZIKAI MEGSEMMISÍTÉSÉRE.
Nos, ahogy egy tapasztalt túrázó vízhatlan helyre csomagolja a gyufát, gondos apa és anya megtervezi a külföldi nyaralást, úgy a hadseregek ellátása alapvetően és legfőképp azzal függ össze, amit az „amatőrők taktikában gondolkodnak, a profik logisztikában” szólás ír le a legjobban.
Az orosz hadsereg, – és kétségtelenül sok más hadsereg is – felismerte, hogy a haditechnika fejlődése megkívánja, hogy a korszerű hadviselés elengedhetetlen lába az ELLÁTÁS (értve ezalatt a hadifelszerelést és az élelmezést) immár INTÉZMÉNYESÍTETT szervezetet kíván.
Innen már organikusan fejlődött ki az, hogy a hadmozdulatok tervezésénél az ellátási útvonalak meghatározása is fontos része lett a haditervnek, és kéz a kézben e kettő célból elindult a megfelelő számítási módszerek egybegyűjtése, a formulák csiszolása, és a szükséges paraméterek gyűjtése.
Ezek az adathalmazok lettek a matematikai alapjai annak, ami egy alapjaiban szovjet meghatározáshoz vezetett, de praktikussága és HASZNA miatt most is fontos tényező, ez pedig a COFM, angolul a „correlation of forces and means”, azaz „az erők és képességek korrelációja”
Korreláció: A matematikában (a statisztikában) a korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát (avagy ezek egymáshoz való viszonyát). Az általános statisztikai használat során a korreláció jelzi azt, hogy két tetszőleges érték nem független egymástól. Az ilyen széles körű használat során számos együttható, érték jellemzi a korrelációt, alkalmazkodva az adatok fajtájához.
Ez egy olyan evidencia tudományos megfogalmazása, amit az USA is nyálcsorgatva forgat, de természetesen lekicsinyel, mint egyszeri apa a tinédzsernél talált nyuszis magazint. De vissza a Vezérkarhoz, ami háborúmentes időkben megoldandó feladatokat talál ki, arra megoldási tervet készít, lejátssza, eredményeit kielemzi, tökéletesíti, majd újból az egész kör elölről. Az Orosz Vezérkar ott, ami a most Ukrajnaként ismert állam területén van, körülbelül 10-12 háborús konfliktusban harcolt, foglalta el, vagy vezetett rajta hadműveleteket. Mivel az ukrán katonai vezetők is, még a Szovjet rendszerben ugyanazon iskolákban tanulták ugyanazokat a dolgokat, mint a mostani orosz katonai vezetők, nem lehet csodálkozni, hogy a két katonai szemlélet hasonló volt a háború kezdeti szakaszában, és emiatt tűnhetett hatékonynak az ukrán védekezés, mivel tudták, milyen támadásokkal kell szembenézniük. Mint amikor ugyanazon karatemester két tanítványa összekülönbözik, és harcuk egy ideig döntetlennek tűnik, hiszen ismerik egymás fogásait. De évekkel később kitűnik, melyikük tanult tovább, és melyikük ül a babérjain.
Az Orosz, és általában minden vezérkarban, remélhetőleg a magyarban is, kitervelt megoldási terveket csak meg kell őrizni, időről időre elővenni, a megfelelő számokkal újraszámítani, és így tökéletesedik, mint egy élő szervezet immunizációs könyvtára, a lehetséges fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépés esélye.
Andrei Martyanov erről így folytatja:
„Az USA megpróbálta később utánozni az Orosz Vezérkart, de folyamatosan kudarcot vallott – az
USA-ban nem létezik olyan személyi állomány, valamint nemzeti és katonai kultúra, amely képes
lenne ezt fenntartani.”
„Az USA ukrajnai műveletei rávilágítottak arra, milyen tévhitben él az amerikai hadsereg. A beszerzési problémák sem fognak megoldódni, mert ehhez egy olyan rendszerre lenne szükség, amivel az USA nem rendelkezik. Csak hogy szemléltessük, miként nyerte meg az orosz vezérkar és az orosz gazdaság a fegyverkezési versenyt.
(Andrei itt idéz ebből az amerikai kiadványból)
„Az 1980-as évek óta Amerika világranglistán elfoglalt helye a tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika (STEM) terén visszaesett, így az egykor megkérdőjelezhetetlen fölényünk a technológiai innovációban és alkalmazásban egy szintre került gazdasági és katonai ellenfeleinkkel, vagy elmaradt azokétól.
A védelmi minisztérium beszerzési és fenntartási iparpolitikáért felelős hivatalának közelmúltbeli figyelmeztetése szerint a STEM-képzett amerikaiak hiánya »tartós nemzetbiztonsági deficithez« vezethet. A STEM-oktatás hiánya a hadsereg tisztjeire is kiterjed. 2018-ban a Hadsereg Stratégiája úgy értékelte a stratégiai környezetet, hogy a partnerek, szövetségesek és ellenfelek olyan »fejlett képességeket« használnak ki, mint a kiberhadviselés, az űrellenes tevékenység, az elektronikus hadviselés, a robotika és a mesterséges intelligencia. Ez az értékelés igaznak bizonyult az orosz–ukrán háborúban, amely egy tüzérségi túlsúlyú háború, átszőve az új és fejlődő technológiák burjánzó implementációjával. Ezek pedig olyan innovatív gondolkodást, szövetségeket és stratégiát igényelnek, amelyeket a STEM + Menedzsment (STEM+M) ismeretek alapoznak meg.”
MÁR MOST IS „tartós nemzetbiztonsági deficit” van, ezért van nehézsége a Pentagonnak, a CIA-nak és társaiknak megérteni, mi is történik.
Nehéz értelmezni a képességeket, ha angol irodalomból, újságírásból vagy üzleti tudományokból diplomáztál a University of Phoenixen.
Mint ő: https://en.wikipedia.org/wiki/Lisa_Franchetti
Ez vezet el minket a „Rendszerek Rendszere” (System of Systems) érdekes területére, mert a nemzetek és hadseregeik pontosan azok.
STEM: A betűszót (Science, Technology, Engineering, Mathematics) magyarul is gyakran használják, de a „reáltudományok” kifejezéssel is jól körülírható.
Bologna Process: Ez a nálunk is ismert többszintű (BA/MA) egyetemi képzési rendszer, amit a szöveg írója élesen bírál.
” Ezzel szemben Oroszországban a következő dolgokról tudósít a Daily Express két-három napja:
„Vlagyimir Putyin orosz iskolásokat kényszerít drón–
és fegyveroktatásra az újabb háborús jelzésként
A 12 éves orosz fiataloktól most már elvárják, hogy iskolai órák alatt drón- és lőfegyver- képzésen vegyenek részt. Ezt a Kreml kezdeményezést úgy értelmezik, hogy világosan jelzi, Vladimir Putyin továbbra is elkötelezett a hosszú távú katonai konfliktus mellett. Minden orosz diák mostantól részt vesz a drónok használatáról szóló oktatásban a kötelező „Honvédelem és Biztonság Alapjai” kurzusokon keresztül, ezt az állami hírportál, a RIA Novosti által vizsgált hivatalos dokumentumok alapján közöljük.
A kormány által jóváhagyott program drónszerelési készleteket, szimulációs berendezéseket és integrált szoftver-hardware rendszereket tartalmaz majd, jelentette a Daily Express.Az állami irányítású média lelkesen népszerűsíti ezeket a „dróncsapatokat,” amelyek közvetlenül az osztálytermi oktatásból kapják a harctéri felkészítést.”
Eddig az idézet, vissza Andrei reakciójához:
Igen, ezt így hívták…
… NVP (Начальная Военная Подготовка – Kezdeti Katonai Képzés) a szovjet iskolákban, és igen, elvittek minket lőterekre élő lőszerrel lövöldözni. Azt leszámítva, hogy mindenféle más katonai dolgot tanultunk. A lányok taktikai orvostudományt tanultak, és nekik is engedték, hogy lőjenek. És nem, ez nem egy „egyértelmű jelzés” – ez a visszatérés a normális állapothoz abban a nemzetben, amelynek katonai történelme minden másét elhomályosítja a világon. Ez egyben visszatérés ahhoz, amit sok amerikai (a városi metrosexiálisok kivételével) ösztönösen tud – a fiúk felnőtté és védelmezővé kell váljanak. Így nézett ki ez a szovjet időkben.
Eddig idézném ma Andrei Martianovot, ezek a képek akár itthon is készülhettek volna a hetvenes nyolcvanas években. Ugye? Szerencsére hazánkban is elindult ilyesmi. DE erről később.
