Michael Traut vezérőrnagy elmondta, hogy Berlin új katonai űrvédelmi képességeket készít elő, beleértve zavaróberendezéseket, lézereket és egy önálló műholdas kommunikációs hálózatot.
A német katonai űrvédelmi erők legfőbb parancsnoka kijelentette: nem tudja kizárni, hogy Oroszország olyan technológián dolgozik, amellyel nukleáris robbanófejet helyezhet el az űrben. Arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés megbéníthatná a műholdas szolgáltatásokat, és a keringési pálya egyes részeit évtizedekre használhatatlanná tehetné.
„Az eszkaláció legfelsőbb szintjén fennáll a gyanú, hogy Oroszország olyan technológián dolgozhat, amellyel nukleáris robbanószerkezetet juttathatna pályára” – mondta Michael Traut vezérőrnagy, a Bundeswehr Űrvédelmi Parancsnokságának (Weltraumkommando) vezetője a POLITICO-nak adott interjújában az ILA Berlin légi parádén és szakkiállításon.
Arra a kérdésre, hogy ezt reálisnak tartja-e, Traut így válaszolt: „Nem tudom kizárni.”
Egy űrbéli nukleáris robbanás nem úgy nézne ki, mint egy hagyományos földi csapás. A hatásai viszont katasztrofálisak lehetnének a modern társadalmakra és hadseregekre nézve, amelyek nagymértékben függnek a műholdaktól a kommunikáció, a navigáció, a banki szolgáltatások, a közlekedés, az időjárás-előrejelzés és a katonai célpontmeghatározás terén.
„Ha ma valami hasonló történne, mint a Starfish Prime” – utalt Traut az Egyesült Államok 1962-es magassági nukleáris kísérletére –, „az alacsony Föld körüli pályán lévő összes műhold akár egyharmada is” működésképtelenná válhatna a következő hetekben és hónapokban.
Figyelmeztetése szerint ez súlyosbítaná az űrszemét problémáját, és növelné a láncreakciószerű ütközések kockázatát – ez az úgynevezett Kessler-szindróma. „Még az is elképzelhető” – tette hozzá –, „hogy bizonyos pályamagasságok évtizedekig nem lennének használhatók.”
A figyelmeztetés épp akkor érkezik, amikor Berlin lépéseket tesz annak érdekében, hogy az űrt a védelmi politikája egyik központi pillérévé tegye. Németország új űrbiztonsági stratégiája kimondja, hogy a Bundeswehrnek nemcsak a német és a szövetséges űrhozzáférést kell tudnia megvédeni, hanem korlátoznia kell az ellenfél képességét is annak használatára.
Traut elmondta, hogy az űrbeli fenyegetések „hatalmas mértékben fejlődtek” az elmúlt években, a GPS-zavarástól és a lézerektől kezdve a műholdak elleni fizikai támadásokig. A skála alsóbb fokán, mint mondta, az elektromágneses zavarás és a lézeres interferencia már a mindennapi valóság része. „A legjobb példa erre a GPS-zavarás a balti régióban” – mondta, hozzátéve, hogy ez a polgári repülést és a tengeri forgalmat is érinti.
Véleménye szerint Németország válasza nem maradhat visszafogott.
„Az ember nem mehet be az arénába úgy, hogy csak pajzs van nála” – fogalmazott Traut. „Egy működőképes elrettentésnek mindig van egy aktív, offenzív komponense is.”
Hangsúlyozta, hogy az „offenzív nem jelent agresszívat”, de kijelentette, hogy Németországnak képesnek kell lennie magához ragadni a kezdeményezést egy konfliktusban. Ez magában foglalja az ellenfél űrrendszerei elleni fellépést is – nem feltétlenül a világűrben, hanem a műholdak működését biztosító szélesebb infrastruktúrán keresztül, a földi állomásoktól a zavaróberendezésekig.
Közölte, hogy Németország nem-kinetikus (fizikai rombolást nem végző) rendszereket fog beszerezni, köztük zavarókat és lézereket, valamint ellenőrző műholdakat, és hosszabb távon űrrepülőgépeket is a német műholdak védelmére, az ellenfél rendszereinek átvizsgálására és az esetleges fellépésre ellenük.
Berlin emellett egy önálló katonai műholdas kommunikációs konstellációt is tervez a SATCOMBw 4 program keretében, amelyet úgy terveztek, hogy kielégítse a Bundeswehr biztonságos kapcsolódás iránti növekvő igényét.
Traut szerint erre a rendszerre nem szabad az EU IRIS² nevű biztonságos konstellációjának riválisaként tekinteni. „Nem versenyként tekintünk az IRIS²-re, hanem mint egy kiegészítő elemre” – mondta, hozzátéve, hogy Németország saját műholdrendszere tehermentesítené az EU-s rendszert is, így nagyobb sávszélességet hagyna másoknak.
Németország azt is szeretné, ha partnerei használhatnák a leendő hálózatot. A cél Traut szerint az, hogy „a lehető legtöbb európai partnert egy csónakba hozzák”, különösen azokat az országokat, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak saját műholdas konstellációt kiépíteni.
https://www.politico.eu/article/german-commander-warns-russia-may-take-nuclear-threat-into-space
