A sürgősségi figyelmeztetés Indiából érkezett, miután az ország néhány vezető tudósa a Covid vakcinával beoltott lakosság körében riasztóan magas halálozási arányt állapított meg.
Indiában azonban nem adtak mRNS-injekciót, de az AstraZeneca-t ott széles körben használták, amit egy ideig az európai országokban is alkalmaztak.
A felfedezést a gorakhpur-i All India Institute of Medical Sciences (AIIMS) Dr. Abin Kulathunkal Rajan és Dr. Abu Bashar vezetésével készült úttörő tanulmányban tárták fel.
Az eredményeket a Therapeutic Advances in Vaccines and Immunotherapy című folyóiratban tették közzé. A tanulmány a Covid vakcinákkal összefüggésbe hozható súlyos immunizálást követő mellékhatásokat (AEFI) vizsgálja Indiában.
A kutatók elemezték a hivatalos kormányzati adatokat, amelyek a lakosság körében a halálozást, a rokkantságot és az oltási státuszt mutatják.
Érdekes módon azonban India azon kevés országok közé tartozik, amelyek nem vezették be az mRNS-injekciókat a tömeges oltási kampány során.
Az indiai kormány elutasította a Pfizer és a Moderna gyógyszeripari óriáscégek mentességét, ami azt jelenti, hogy az mRNS-injekciókat ott soha nem engedélyezték nyilvános használatra.
Tanulmányuk során a kutatócsoport az indiai kormány Nemzeti AEFI Bizottságának jelentését használta fel.
A tanulmány az indiai Egészségügyi és Családjóléti Minisztérium alá tartozó bizottság által közzétett ok-okozati értékelő jelentésekre összpontosít.
Rajan és Bashar elmondta, hogy céljuk az volt, hogy azonosítsák a vakcinával kapcsolatos súlyos nemkívánatos események tendenciáit, és meghatározzák az érintettek halálozását előrejelző tényezőket.
Összesen 2708 bejelentett, immunizálást követő súlyos nemkívánatos eseményt (AEFI) elemeztek. A bejelentett AEFI-k között voltak halálesetek és potenciálisan halálos kimenetelű reakciók, például szívmegállás és vérrögök.
Az AEFI-k között azonban nem szerepeltek a hosszú távú betegségek, például a rák, ami valószínűleg hozzájárult a halálesetek nagyobb számához.
Az adatok azonban növekvő halálozási arányt mutatnak azok körében, akik Covid-injekciót kaptak.
A tanulmány megállapította, hogy különösen a férfiak körében a szív- és érrendszeri károsodások szoros összefüggésben álltak az oltással összefüggő halálesetekkel.
Ezek az eredmények komolyan aggasztó kérdéseket vetnek fel az indiai oltóanyag-biztonsági ellenőrző rendszerekkel kapcsolatban.
A tanulmány a vakcina 2021. januári bevezetésétől 2023 májusáig vizsgálja a súlyos AEFI-kről szóló jelentéseket.
A főbb adatforrások és vizsgálati paraméterek az alábbiakban szerepelnek:
Elemzett adatok: 2708 súlyos AEFI-jelentés kor, nem, vakcinatípus, szezonalitás és földrajzi elhelyezkedés szerint osztályozva.
Okazonossági értékelési kategóriák: vakcinával kapcsolatos reakciók, immunizációs hibák, véletlen orvosi események és besorolatlan esetek.
Statisztikai módszerek: Logisztikus regressziós modelleket használtak a halálozás független előrejelzőinek azonosítására.
Elsődleges kimenetel: halál vagy felépülés az AEFI súlyos epizódját követően.
- Elemzett adatok: 2708 súlyos AEFI-jelentés kor, nem, vakcinatípus, szezonalitás és földrajzi elhelyezkedés szerint osztályozva.
- Okazonossági értékelési kategóriák: vakcinával kapcsolatos reakciók, immunizációs hibák, véletlen orvosi események és besorolatlan esetek.
- Statisztikai módszerek: Logisztikus regressziós modelleket használtak a halálozás független előrejelzőinek azonosítására.
- Elsődleges kimenetel: halál vagy felépülés az AEFI súlyos epizódját követően.
A Covishield (AstraZeneca/Oxford adenovírus vektor vakcina) az AEFI esetek 69,8%-át tette ki.
A Covaxin (Bharat Biotech inaktivált vírusvakcina) 12,8%-kal követte.
Az orosz Szputnyik V és a Corbevax oltóanyagok esetében jóval kevesebb AEFI esetet jelentettek.
A tanulmány megállapította, hogy a súlyos AEFI-esetek 1%-a halálhoz vezetett. A kutatók megjegyezték, hogy ez jelentős számú haláleset. Az AEFI-esetek 58,9%-a kórházi kezelést igényelt, de a betegek felépültek.
Az adatok azt mutatták, hogy az idősebb (60 év feletti) egyéneknél volt a legnagyobb a vakcinák okozta halálozás kockázata. A férfiaknál lényegesen magasabb volt a halálozási arány, mint a nőknél. A szervrendszeri hatások közül a szív- és érrendszeri érintettség volt a leghalálosabb.
A neurológiai és a gyomor-bélrendszeri károsodások halálozási aránya lényegesen alacsonyabb volt, bár ezek súlyos egészségkárosodással járó esetek voltak.
Elsősorban a “be nem sorolt” esetek magas száma ad komoly aggodalomra okot. A súlyos AEFI-esetek megdöbbentő 28,8%-át a “meghatározatlan/nem besorolható” kategóriába sorolták.
Ezekben az esetekben volt azonban a legmagasabb a halálozással való összefüggés.
Az egyértelmű ok-okozati összefüggés hiánya komoly figyelmeztető jel, és komoly aggályokat vet fel India vakcinabiztonsági ellenőrzésével és diagnosztikai szigorával kapcsolatban.
Ha a súlyos esetek közel egyharmada megmagyarázatlan marad, hogyan tudják a közegészségügyi hatóságok hatékonyan csökkenteni a kockázatokat?
Egy másik riasztó jel a szív- és érrendszeri szövődmények aggasztó növekedése.
Az AEFI szív- és érrendszeri problémák dominanciája (31,3%) – és jelentős szerepük a halálozásban – összhangban van a “vakcina” által kiváltott szívizomgyulladással és trombotikus eseményekkel kapcsolatos globális aggodalmakkal.
